Múzeumi Közlemények 1969 (Budapest, 1969)
1969 / 2. szám
Jelentenek az olvasónak, mert a szemet ritmikus mozgásra ingerük, a ezzel dinamizmusuk erőteljesen kifejezésre Jut. A kisbetűs szöveg olvasása éppen emiatt könnyebb, kevésbé fárasztó, mert hiányzik belőle a kapitálisok egyenletes, éppen ezért monoton vízszintes vonalvezetése.Hosszabb szövegű feliratokat tanácsos kisbetűkkel irnl! A térközök szerepe az olvashatóságban A különböző betűtípusok nem egyforma könnyedséggel olvashatók. Az olvashatóság általában nem az egyedi betű optikailag szép hatásával van kapcsolatban, hanem a szerkezetileg egyszerű, könnyen érthető betüképpel és a betűkből álló szóképpel. Tulajdonképpen az emberi szem nem egyenként fotografálJa le a betűket, hanem a szóképet továbbítja az agyba, ahol annak ismerős formája azonnal megjelenik. Ezért fontos a szavak áttekinthetősége, mert a soron végigfutó szem csak ezek képét Jelzi az agynak. A már emlitett 2.000 típusból több fajta, nagyon könnyen és Jól olvasható. Évszázados tapasztalat mutatja, hogy a legjobban bevált típusok egyike a reneszánsz tökéletes változata, a Garamond, melyet 1530 körül Claud Garamond fejlesztett ki. Könyveinkben ma is ez a legkedveltebb betűtípus. Az olvashatóságról nagyon érdekes kísérletet közöl Szántó Tibor kiváló tipográfus. Amerikai főiskolai hallgatók különböző betűtípusokkal nyomtatott szövegeket olvastak különböző hatásfokkal. Az eredmény azt mutatta, hogy a Garamondnál 1,4 $-kal nehezebben olvasták a klasszicista Bodoni antikvát, és 5,13 kai még nehezebben a gépírást. Ezeket a megfigyeléseket tanácsos felhasználni a múzeumi munkában is. A szöveg olvashatósága nemcsak a betűtípustól, hanem attól is függ, hogy a betűk a sorban milyen tömören, vagy lazán vannak elhelyezve, amilyen térközt alkalmazunk a szavak és a sorok között. Az amerikai kísérlet igazolta, hogy a betűk típusának Jellege, karaktere befolyásolja az olvasót, de ezenkívül - véleményem szerint - a gépírás olvasásának rossz eredményét a nem egalizált betűsor is okozta. Az Írógép konstrukciós működési elve nem teszi lehetővé az egalizálást, a betütérközök optikailag egyenlő beosz55
