Múzeumi Közlemények 1969 (Budapest, 1969)
1969 / 2. szám
A nagybetűk - a verzálisok - mértani alapformákba szerkesztve jöttek létre. A kör, a négyszög, a háromszög, az egyenes, az átló és a derékszög történetileg és szerkezetileg is jól kiolvasható íelépítésükből. Természetesen ezt a jellegzetességet korábbi Írásokból, főleg a görögből vették át, de kifejlődésük a rómaiaknál ment végbe. A kerek formák szerkezeti eleme a kör és az egyenes: 0, Q, 0, G, D, F, R, B, TJ, S. A négyszög formákban az egyenes és a derékszög érvényesül: H, E, F, L, T. A háromszög formákban az átló a fő szerkezeti elem: A, Y, N, M, W, X, Y, K, Z. Az I és a J az egyenes és a kerek forma képviselője. A betűk szerkezeti felépítésükben azt mutatják, hogy bennük a vízszintes, a függőleges, az átlós és kerek vonalak harmonikus egységet alkotnak. A betűkből összeállított sorban ritmus érezhető, betűtípusonként más és más, mivel karakterük is különböző. A betűknek függőleges és dőlt (kurzív) változataik vannak. A két változat különböző lélektani hatást vált ki az olvasóból. Az álló betűk statikai biztonságot, állandóságot, változatlanságot, tárgyilagosságot tükröznek, a kurzív betűk pedig az előbbi merevségből a dinamikába váltanak át, élettel telnek meg, közelebb kerülnek hozzánk, egyénileg jobban a magunkénak érezzük. A kisbetűk szerkezeti felépítése sokban eltér a verzálisokétól, mert a folyamatos kézírásból alakultak ki, melyet latin nevük: a currens szó is őriz. A korai középkorban a római folyóírás továbbfejlesztése hozta létre az unciális minus z- k u 1 á-kat, a kisbetű mai alakját, mely aztán a reneszánszban teljesedett ki, de eredeti, lényeges szerkezeti elemeiket hiven megőrizték. Ezek: a betütörzsből fel- és lefelé nyúló szárak és végződések. Ilyen szerkezeti felépítés mellett a kurrens betűk tulajdonképpen csak háromsávos sorba Írhatók. A középső sáv valamennyié, de kizárólag azonban csak az a, c, e, i, m, n, o, r, s, u, V, X, z betűké. A felső sávba a következők szára nyúlik: b, d, f, h, k, 1, t, mig az alsó sáv a g, j, p, q., y betűk végződéseit tartalmazza. A kurrens betűkből alkotott sorban a függőleges vonal az uralkodó, mely a középső sávban sűrűsödve a sor gerincét adja. A felső és az alsó sávba kinyúló végződések változatosságot 54
