Sárközy Gabriella - Fehér Ágnes (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2007 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2007-01-01 / 1-2. szám
m^TúZEUMi Hírlevél Az érzékek mértéke Válogatás a Frac Loire gyűjteményéből Ludwig Múzeum Kortárs Művészeti Múzeum 2007. március 11-ig A balatoni megyékkel folytatott gazdasági és kulturális együttműködésének tizedik évfordulóját ünneplő franciaországi Pays de la Loire régió kezdeményezésére a Fonds régiónál d'art contemporain des Pays de la két tekintélyes helyszínen mutat be válogatást gyűjteményéből: a budapesti Francia Intézetben és a Ludwig Múzeum - Művészeti Múzeumban. A meghívás apropója és a két színhely földrajzi helyzete- a Duna két partján, az egyik délkeleten, a másik északnyugaton- kiindulópontul szolgált a válogatáshoz. A kiállítás témája a találkozás, annak legtágabb értelmében. A bemutatón tizenkilenc művész huszonkilenc műve szerepel: video- és hanginstallációk, festmények, szobrok, rajzok, fotók, filmek. A különböző magatartásformák arról tanúskodnak, hogy a közös, másokkal megosztott létezés iránti törekvés olyan egyetemes igényekben nyilvánul meg, mint a másikhoz való közeledés, önmagunk átadása, a másikkal folytatott párbeszédből való táplálkozás és a közös területek felfedezése. A Frac gyűjteményéből válogatott művek a kiállítás alkalmával dialógusba lépnek a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum saját gyűjteményével is, hiszen mindkét intézmény hasonló nyitott szellemben dolgozik, nemzetközi programjukat és gyűjteményüket tekintve is. Tárlatvezetés: csütörtökönként 18:00, szombatonként 16:00 órakor. Café?! - Változatok és változások Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum 2007. május 10-ig A kiállítás a budapesti kávéházak, kávézók, cafék közelmúltját és jelenét mutatja be Franki Aliona és Nagy Géza fényképein keresztül. A látogató vethet egy pillantást a fénykorra, a „dicső múltra", de a szocializmus korának presszóira is, hogy annál nagyobb öröm legyen rácsodálkozni a túlélőkre és a feltámadókra, az új „régi” helyekre, a párizsi levegőt árasztó „trendi” cafékra, a kuckókra, a kertekre, a színházakkal, mozikkal, könyvkereskedésekkel karöltve működő „vegyesboltokra”, sőt az internet-cafékra, pláza-kávézókra és a papírpoharas amerikai kávés-láncokra is. A kávéház a városi polgár „napközi otthona" volt, s ma ismét azzá kezd válni. Keresi helyét az új világban, s mi is keressük a helyünket benne. Akinek már sikerült megtalálni, az tudja, mekkora öröm népszerű vendéglátónak vagy törzsvendégnek lenni. Egyelőre még kusza a kép, túl sok a fény, mély az árnyék, s persze túl közelről is nézünk - de már legalább van mit! A múltidéző tárgyak és a jelen pillanatait felvillantó képek mellett egy ideiglenes „internet-café" terminálja hívogat, ahol a látogatók kávéházi témájú DVD-ket is láthatnak. Aki pedig nem szívesen szakad el a nyomtatott betűtől, nádkereteken lapozhatja a közelmúltban megjelent, kávés helyekről, kávéházi kultúráról szóló újság- és folyóiratcikkeket. 9
