Sárközy Gabriella - Fehér Ágnes (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2007 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2007-05-01 / 5-6. szám
1 ©í^Túzeumi Hírlevél m 25 darabos, a szabadságharc mártírjait bemutató, arcképsorozatot. Ennek kiemelkedő darabja a Batthyányról készített portré. Alkotásait a Hadtörténeti Múzeum történész-muzeológus szakértőivel folyamatosan konzultálva alkotta - a minél nagyobb hitelesség érdekében - az általa kifejlesztett arcrekonstrukciós eljárás segítségével. A kiállítás rendezője: dr. Kedves Gyula alezredes, hadtörténész Kísérő rendezvények: Június 23.: A Múzeumok Éjszakája keretében Honvédtábor címmel interaktív múzeumi program várja a látogatókat, ahol testközelből tapasztalhatják meg az érdeklődők 1848-49 katona életmódját és megismerkedhetnek a korabeli fegyverekkel, felszerelésekkel. Szeptember: Vándorkiállítás a Batthyány-kormány hadügyi politikájáról és a miniszterelnök szeptemberi, a honvédelmet irányító központi szerepéről. A bemutató helyszínei azok a dunántúli települések, melyeken formálódott a nemzeti haderő 1848 szeptemberében. Erzsébet királyné és a Budai Királyi Palota 2007. szeptember 30-ig A gödöllői Királyi Kastély Erzsébet Emlékév rendezvénysorozatához kapcsolódva nyílt időszaki kiállítás a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumának metszettári kiállítótermében. A Budapesti Történeti Múzeum ez alkalommal, mintegy 40-45 rajz, akvarell, grafika és kisplasztika, 120 érem, emléktárgy, dokumentum és fénykép segítségével mutatja be az 1867-es koronázás körüli időszakot. A kiállítás mindenekelőtt az Erzsébet királyné személyéhez, emlékéhez kötődő műtárgyakat, dokumentumokat sorakoztatja fel, abból az időszakból, amikor a budai palota, lakóhelyül szolgált a királyné részére. A kiállítás tárgyai a Budapesti Történeti Múzeum történeti és képzőművészeti gyűjteményeiből származnak. A műtárgyak és dokumentumok közül a feltáró- és kutatómunka eredményeképpen először mutatjuk be többek között Emil von Hartitzsch Erzsébetet lóháton ábrázoló akvarelljét, Josef Kriehuber, a kiváló osztrák portré- és életkép festőnek a fiatal Andrássy Gyuláról készített vízfestményét, Holló Barnabásnak (1866-1917) a királyné halálának évében készült lovasszobor-párját Erzsébetről és I. Ferenc Józsefről. Ritkaságnak számítanak a koronázási emléklapok fényképei, amelyek a koronázás eseményeit örökítették meg, egy papírnehezék Erzsébet profiljával vagy az 1870-es évekből származó bársonydoboz Erzsébet fényképével. A kiállítás rendezője dr. Basics Beatrix, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgató-helyettese. A kiállításhoz kacsolódó rendezvények a Vármúzeumban: 2007. szept. 22.: Erzsébet emlékest. Előadások és 19. századi báli táncok bemutatója. Kabaré 100 2007. szeptember 20-ig „Amikor a humorban még nem ismertek tréfát" Sűrű dohányfüst, kackiás lámpaernyők, vörös fény, pirinyó asztalok mellett hűtővödrökben pezsgő, Szép Ernő csípős rigmusai, Heltai Jenő dalai - ilyen volt száz éve az első pesti kabaré, a Bonbonniere a Teréz körúton, a mai Művész Mozi helyén. És hogy mi maradt ránk ebből mára, arra a Budapesti Történeti Múzeum „Kabaré 100” című tárlata válaszol. A Múzeumi Világnapon, május 18-án nyílt kiállítás a műfaj hőskorát eleveníti fel, amikor íróink legjava, köztük Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Molnár Ferenc, Gárdonyi Géza, Heltai Jenő és Karinthy Frigyes voltak a kabaré szerzői, megteremtve egy addig ismeretlen műfajt, az irodalmi kabarét. A kabaré magyarországi meghonosodásakor francia elődjéhez állt közelebb. Pesten és Párizsban egyaránt a sanzoné volt a főszerep, ám a műsorok szerkezete a berlini mintát követte. Jelenetek, monológok, versek váltották egymást, és persze a mindig ízléses drámai sanzonok. A műsorszámok közötti szünetekben 79
