Sárközy Gabriella - Fehér Ágnes (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2007 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2007-05-01 / 5-6. szám
©Múzeumi J/^írlevélj© pedig a konferanszié figurájának megteremtője, az újságíróból lett kabaréigazgató Nagy Endre nevettette a pesti dámákat s urakat. Hogy mindezen túl minek köszönhette népszerűségét a kabaré? Talán annak is, hogy kezdettől fogva társadalmi kritikát gyakorolt, az újságírás gyorsaságával reagált a napi eseményekre, tréfálkozva mondott ki keserű igazságokat, azaz egyfajta történetírást jelentett. A János vitéz Iluskájaként megismert kabaré-énekesnő, Medgyaszay Vilma tüll kendője, kézi tükre, kedvenc kutyájának féltett fotója, vagy a New York Kávéház márványasztala Nagy Endre, Heltai Jenő, Molnár Ferenc kézjegyével. Néhány tárgy a kiállítottak sokaságából, melyek az egykori kabaréhelyszínek, az előadott sikeres műsorszámok, a színészek, és nem utolsósorban a halhatatlan szerzők előtt tisztelgő kiállítás részét képezik. A tárlat látogatói eredeti hangfelvételen hallgathatják Nagy Endrét, régi kabaréjeleneteket nézhetnek meg, egy pénztárkönyv segítségével bepillantást nyerhetnek az akkori bohémvilág mindennapi gondjaiba, és láthatják azokat a korabeli színes karikatúrákat, amelyek a magyar kabaré nagy alakjairól, többek között Kabos Gyuláról és Békeffi Lászlóról készültek. A Budavári Palotában látható kiállításon az egykori szórakozóhelyet idéző enteriőrben filmek, fotók, hangfelvételek és eddig ki nem állított relikviák adják vissza a századelő e sajátos intézményének hangulatát. A kiállítás az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet együttműködésével valósul meg. A kiállítás rendezője: B. Varga Judit állandó kiállítások Közlekedési Múzeum Repüléstörténeti és Űrhajózási állandó kiállítása a Petőfi Csarnokban A kiállítás leggazdagabb és leglátványosabb része az eredeti, történeti repülőgépek csarnoka. Itt láthatjuk a Magyarországon repült típusok megmaradt példányainak ritkaságszámba menő képviselőit, közöttük olyan - világszerte kuriózumként említett - gépeket, mint a „királyi” Junkers F-13-as vagy a kétszeres magassági világrekorder Aszódi Lloyd 1914-ből. Ugyancsak itt tekinthető meg Kossuth-díjas repülőgéptervezőnk, néhai id. Rubik Ernő sok évtizedes munkásságának több ismert repülőgép-típusa, mint például a motoros R-18 Kánya és a könnyű, karcsú vitorlázógépek, a Vöcsök, Lepke, Pilis. A földszinti terület zárásaként látványos metszeteit hajtóművek, repülőgép-fődarabok ismertetik meg velünk a repülőgépek működésének alapjait, a különböző műszaki megoldásokat. Az impozáns Tu-154-es szimulátor pilótafülke a nem is oly távoli múlt utasgépei pilótáinak munkahelyét szemlélteti. Két, viszonylag kisebb alapterületű rész az utasforgalmi repülés (MALERT, MASZOVLET, MALÉV) és a mezőgazdasági repülés jellemző típusait, berendezéseit szemlélteti, de szemügyre vehetjük itt a közforgalmi repülőgép-vezetők és légiutas-kísérők formaruhái mellett a ferihegyi repülőtér új irányító tornyának modelljét és a légiforgalmi irányítás analóg radarképernyőit és kezelőpultjait is. A kiállítás zárásaként az űrkutatás, űrhajózás eredményeivel találkozunk. Ebben az évben ünnepeljük az első mesterséges, ember alkotta tárgy (Szputnyik-I) világűrbejutásának az 50 éves évfordulóját. Ennek emlékére tíz tablóból álló összeállítással foglaltuk össze az űrkorszak főbb eseményeit. Mellettük színes, világító transzparenseken a szovjet Szojuz, valamint az amerikai Apollo-programmal kapcsolatosan tekinthetünk meg felvételeket. A kiállított tárgyak között szerepelnek műhold-modellek és űrhajó-makettek, műszerek és eredeti Szojuz-űrhajó alkatrészek egyaránt. Itt állítottuk ki a magyar kutatók, mérnökök Interkozmosz-együttműködésben (pl. VEGA-program) és a későbbi nemzetközi űrprogramokban készített berendezéseit is. 80
