Sárközy Gabriella - Fehér Ágnes (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2007 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2007-01-01 / 1-2. szám
©Múzeumi ^írlevélj© és egyben abban a reményben, hogy mi is hozzájárulhatunk a hazai természetfotózás szárnyalásához. A világverseny díjazottjai között két magyar is volt: Január 31-től március 11-ig: Az év természetfotósa, 2005 szatellitkiállítása: Máté Bence és Novák László, a 2005-ös év magyar nyerteseinek fotókiállítása Március 10-től november 19-ig: Patagónia óriás dinói - 74 225 millió éves csontvázak Argentínából. - Az északi féltekéről ismert sztárokat, (a T. Rexet, a raptorokat, a Triceratopsot, stb.) rekonstruált, mozgó, de lekicsinyített változatban többször is láthattuk már Magyarországon. Igazi, életnagyságú csontvázak azonban csak 1991-ben „jártak itt”, Mongóliából (nem olyan hatalmas fajok), és 2004-ben Kínából (a repülés kialakulása kapcsán bemutatott fajok kifejezetten kicsik voltak). Most tehát végre igazi óriásokat is láthatunk, még 17 méteres fajt is, az elmúlt évtizedekben (és az elmúlt években) felfedezett alakokat. És a viszonylag ismeretlen déli féltekéről, Patagóniából érkeznek. Most először láthatók tehát Magyarországon a csontvázak formájában azok a lények, amelyeknek ősisége, titokzatos élete és kihalása, hatalmas méretei az emberiség fantáziáját olyan nagyon mozgatják. Kihalásuk a mai kihalási hullám árnyékában új jelentőséget nyer. Parabélyeg A művészbélyeg négy évtizede a fluxustól az internetig Szépművészeti Múzeum 2007. március 23 - 2007. június 24. 1987-ben a Szépművészeti Múzeum adott otthont annak a nagy sikerű Bélyegképek című kiállításnak, amely a Galántai György által létrehozott Artpool Archívum egyedülálló, több ezer darabos nemzetközi művészbélyeg gyűjteményére épült. Az eseményt azóta a nemzetközi szakirodalom a művészbélyeg-műfaj első múzeumi bemutatójaként tartja számon. A kiállítás húszéves jubileumának közeledtével időszerűnek tűnt újból gazdag ízelítőt nyújtani ebből az izgalmas, elsősorban grafikai műtárgyegyüttesből. A tárlat az összesen ezerkétszáz művésztől mintegy tízezer bélyeglapot őrző, s ennél fogva az elmúlt időszakban feltehetően a világon a műfaj legteljesebb és legreprezentatívabb gyűjteményévé vált Artpool Művészetkutató Központ által 1994 óta Művészbélyeg Múzeum néven működtetett archívumára és részben a műfaj legfontosabb képviselőinek személyes felkérésére alapozva, Galántai György rendezésében huszonöt ország kétszázötven művészétől származó mintegy félezer művészbélyeg-lapot mutat be. A ma már általánosan elfogadott, Peter Franktól származó definíció szerint művészbélyegnek tekinthető mindaz, ami a filatéliai jellemzők (perforáció, névérték, ragaszthatóság, postai borítékra rögzítés, stb.) bármelyikével rendelkezik. A filatelisták a nem postai célra használt, úgynevezett para-bélyegek közé sorolják az okmány-, propaganda- és jótékonysági bélyeg, valamint az ilyen formájú zárjegy mellett a művészbélyegeket is. A művészbélyeg, mint műfaj a kapcsolatművészet talán legkötöttebb, ugyanakkor leginkább enigmatikus, heraldikai tömörségű, jelszerű formája. A műfaj művészi elismertségéért intenzív szervező munkájával küzdő, gyűjteményét 1989-ben az Artpoolnak adományozó Michael Bidner nevéhez fűződik a művészbélyeg szó megalkotása. Bidner az általa kitalált megnevezést olyan bélyegekre alkalmazta, amelyet művész (vagy művészcsoport) készít, művészi szándékkal a mail art kontextusában. A művészbélyeg-készítés (és egyáltalán a mail art) nagyfokú elterjedése az egyszerű, gyors, olcsó, mindenki számára könnyen elérhető elektrosztatikus sokszorosító eszközök használata révén a megnövekedett kommunikációs igénynyel magyarázható. Az új sokszorosító eszközök új korszakot nyitottak a levelezésben, mely a robbanásszerűen fejlődő, egyre olcsóbb, tömegesen használt technológiai eszközök és a hagyományos „csigaposta” megdrágulásával következett be. A 21. század küldeményművésze elektronikusan létrehozott levél- vagy bélyegmunkáját elektronikus postán küldi el, amit a címzett nyomtat ki. Ezzel eltűnik az eredeti és másolat közötti különbség és az érték tárgya - az anyag, a matéria helyett - az információ lesz. A budapesti Szépművészeti Múzeumban megrendezésre kerülő kiállítás - amely a művészbélyeg történetét bemutató dokumentációs résszel is kiegészül majd - az Artpool tíz éves rendszerező munkájának köszönhető. A művészbélyeg-történet meghatározó darabjai mellett, nemcsak az 1987 és 2007 között készült bélyegképeket mutatja majd be, hanem - virtuálisan, az interneten - a már ismert, húsz évvel ezelőtti kiállítás teljes anyagát is: a múzeumi séta így akár a múzeumban állva, akár otthon a számítógép előtt ülve is kezdhető, avagy folytatható.
