Sárközy Gabriella - Fehér Ágnes (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2007 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2007-03-01 / 3-4. szám
©Múzeumi Hírlevél Előadó: Oláh János egyetemi docens, Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem • Hullámok sodrásában, avagy a marslakók és a holográfia Előadó: Horányi Gábor tagozatvezető, Lauder Gimnázium DUNAÚJVÁROS Industria gyermekei Fényképkiállítás a hazai ipar (egykori) fellegvárairól Intercisa Múzeum 2007. május 31-ig „Az ipar, az iparosítás istennője a 20. századi mitológiában, a tervezők és mérnökök patrónusa. Attribútuma a gyárkémény. Kultusza Európában 1945 után erősödött meg, legnagyobb hatást az 1950-60-as években fejtette ki...” - szólhatna egy lexikonszócikk Industriáról. Az iparosítás különösen fontos szerepet játszott az 1945-ben szovjet uralom alá került kelet-közép-európai országokban, ahol öt-tíz év alatt óriási nehézipari kapacitásokat építettek ki minden más nemzetgazdasági ág súlyos elhanyagolásának árán. A kiemelt ipari fejlesztések nyomában új városok nőttek ki a földből és új lendületet kapott több hazai hagyományos iparváros építése is. A kiállítás célja, hogy az eddigieknél reálisabb képet fessen a magyar ipar (egykori) fellegvárairól. A kiállítás - közel húsz magán- és közgyűjteményből összegyűjtött - képei a Sztálin Vasmű alapkőletételétől az Ózdi Kohászati Üzemek bontásáig idézik fel a szocialista városok létrehozásnak, virágzásának és hanyatlásának vagy átalakulásának korszakát. A kiállítás egyszerre kívánja megjeleníteni a hivatalos propaganda szocialista városokkal kapcsolatos toposzait („munkásosztály fellegvára", „kamaszváros'', „fiatalok városa” stb.), illetve felvillantani e városok valódi, hétköznapi életének pillanatait: a kezdeti nehézségeket, az 1960-as évek nagy fejlesztéseit, valamint az 1970-80-as évek építészeti és kulturális eredményeit. SZEGED Fába vésett hit - Kanalas István fafaragó munkái Fekete ház 2007. június 13-ig Több mint ezer fakeresztet készített életében Kanalas István. Ha megpillantott egy fát, egyből látta benne a később létrejövő alkotást. Már nem farag többé. Letette a munkaeszközöket, az orvos eltiltotta az egyre rosszabbul látó nyolcvanhárom esztendős mestert a további munkától. Talán még a Vatikán gyűjteményében sem található annyi vallási témájú faragvány, mint most a Fekete házban, a Móra Ferenc Múzeum történeti kiállítóhelyén, ahol az önmagát parasztfafaragónak nevező Kanalas István munkáiból látható kiállítás. Bizonyos, a Fekete ház az a hely az országban, ahol a legnagyobb az egy teremre eső fakeresztek száma. A tárlaton közel félezret tekinthetnek meg az érdeklődők. Kanalas István viszonylag későn kezdett fafaragással foglalkozni. Már betöltötte az ötvennegyedik életévét, amikor talált egy formás deszkát és elkezdte farigcsálni. Innentől kezdve minden szabadidejét a fa kötötte le. Többnyire kereszteket készített, de ikonok és táblaképek is kikerültek a keze alól. A kenyerét korábban a mezőgazdaságban kereső fafaragó egy mű megalkotásával körülbelül húsz-harminc órát töltött. Egyszerre három alkotást készített; egy kicsit, egy közepes méretűt és egy nagyobbat. A kiállításon a legkisebb kereszt négy és fél centi, a legnagyobb pedig több mint egy méteres. A kör négyszögesítése - Tettamanti Béla kiállítása Kass Galéria 2007. május 20-ig Tettamanti Bélának több mint harminc éve jelennek meg rajzai a sajtóban. A művész a nyolcvanas években az Új Tükör és az Európa hírmagazin grafikusa volt. A Népszabadságban, a Figyelőben és a Neue Pester Loydban több mint egy évtizede jelennek meg illusztrációi. 1991-ben Munkácsy-díjat kapott, öt éve pedig Pulitzer-emlékdíjjal ismerték el tevékenységét. Számos nemzetközi és hazai kiállításon vett részt és nyert díjat. 52
