Sárközy Gabriella - Fehér Ágnes (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2007 (28. évfolyam, 1-12. szám)

2007-03-01 / 3-4. szám

©Múzeumi Hírlevél Előadó: Oláh János egyetemi docens, Országos Rabbiképző-Zsi­­dó Egyetem • Hullámok sodrásában, avagy a marslakók és a holográfia Előadó: Horányi Gábor tagozatvezető, Lauder Gimnázium DUNAÚJVÁROS Industria gyermekei Fényképkiállítás a hazai ipar (egykori) fellegvárairól Intercisa Múzeum 2007. május 31-ig „Az ipar, az iparosítás istennője a 20. századi mitológiában, a tervezők és mérnökök patrónusa. Attribútuma a gyárkémény. Kultusza Európában 1945 után erősödött meg, legnagyobb hatást az 1950-60-as években fejtette ki...” - szólhatna egy lexikon­szócikk Industriáról. Az iparosítás különösen fontos szerepet játszott az 1945-ben szovjet uralom alá került kelet-közép-európai országokban, ahol öt-tíz év alatt óriási nehézipari kapacitásokat építettek ki minden más nemzetgazdasági ág súlyos elhanyagolásának árán. A kiemelt ipari fejlesztések nyomában új városok nőttek ki a földből és új lendületet kapott több hazai hagyományos iparváros építése is. A kiállítás célja, hogy az eddigieknél reálisabb képet fessen a magyar ipar (egykori) fellegvárairól. A kiállítás - közel húsz magán- és közgyűjteményből összegyűjtött - képei a Sztálin Vasmű alap­kőletételétől az Ózdi Kohászati Üzemek bontásáig idézik fel a szo­cialista városok létrehozásnak, virágzásának és hanyatlásának vagy átalakulásának korszakát. A kiállítás egyszerre kívánja megjeleníteni a hivatalos propaganda szocialista városokkal kapcsolatos toposzait („munkásosztály fellegvára", „kamaszváros'', „fiatalok városa” stb.), illetve felvillantani e városok valódi, hétköznapi életének pillanatait: a kezdeti nehézségeket, az 1960-as évek nagy fejlesztéseit, valamint az 1970-80-as évek építészeti és kulturális eredményeit. SZEGED Fába vésett hit - Kanalas István fafaragó munkái Fekete ház 2007. június 13-ig Több mint ezer fakeresztet készített életében Kanalas István. Ha megpillantott egy fát, egyből látta benne a később létrejövő alkotást. Már nem farag többé. Letette a munkaeszközöket, az orvos eltiltotta az egyre rosszabbul látó nyolcvanhárom esztendős mestert a további munkától. Talán még a Vatikán gyűjteményében sem található annyi vallási témájú faragvány, mint most a Fekete házban, a Móra Fe­renc Múzeum történeti kiállítóhelyén, ahol az önmagát paraszt­fafaragónak nevező Kanalas István munkáiból látható kiállítás. Bizonyos, a Fekete ház az a hely az országban, ahol a legnagyobb az egy teremre eső fakeresztek száma. A tárlaton közel félezret tekinthetnek meg az érdeklődők. Kanalas István viszonylag későn kezdett fafaragással fog­lalkozni. Már betöltötte az ötvennegyedik életévét, amikor talált egy formás deszkát és elkezdte farigcsálni. Innentől kezdve min­den szabadidejét a fa kötötte le. Többnyire kereszteket készített, de ikonok és táblaképek is kikerültek a keze alól. A kenyerét korábban a mezőgazdaságban kereső fafaragó egy mű megalkotásával körülbelül húsz-harminc órát töltött. Egyszerre három alkotást készített; egy kicsit, egy közepes mé­retűt és egy nagyobbat. A kiállításon a legkisebb kereszt négy és fél centi, a legnagyobb pedig több mint egy méteres. A kör négyszögesítése - Tettamanti Béla kiállítása Kass Galéria 2007. május 20-ig Tettamanti Bélának több mint harminc éve jelennek meg rajzai a sajtóban. A művész a nyolcvanas években az Új Tükör és az Euró­pa hírmagazin grafikusa volt. A Népszabadságban, a Figyelőben és a Neue Pester Loydban több mint egy évtizede jelennek meg illusztrációi. 1991-ben Munkácsy-díjat kapott, öt éve pedig Pu­­litzer-emlékdíjjal ismerték el tevékenységét. Számos nemzetközi és hazai kiállításon vett részt és nyert díjat. 52

Next

/
Thumbnails
Contents