Sárközy Gabriella - Fehér Ágnes (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2007 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2007-03-01 / 3-4. szám
m^TúZEUMi Hírlevél Л) Pályafutását az Élet és Irodalomnál kezdte, ahol az ott képszerkesztőként dolgozó Nagy László figyelt rá fel és támogatta a szakmai előrehaladásban. Egyik mesterének az ismert karikatúristát, Kaján Tibort tekinti. Önéletrajza végén olvasható: „2046. december 10-én leszek száz éves.” Wehner Tibor művészettörténész szerint „Tettamanti Béla művein hol keserű iróniával, hol éles szatírával jelzi, hogy nincs kiszámítható rendszer, nem működik a józan logika.” A Kass Galériában megtekinthető kiállításon Tettamanti Béla negyven alkotásával találkozhatnak az érdeklődők. Láthatóak lesznek önálló rajzai, grafikái és olajképei is. GÖDÖLLŐ Gödöllői müvésztelep A gödöllői művésztelep alapításának 100. évfordulóját 2001-ben ünnepeltük. Egész Európában sorra nyíltak ekkor a művésztelepek centenáriumi kiállításai, melyekre meghívást kaptak a gödöllői iskola művészei is: Nürnbergben, Glasgow-ban, Helsinkiben, Bécsben, Dachauban, sőt Los Angelesben, Milwaukee-ban, Clevelandben szerepeltek Körösfői-Kriesch Aladár, Nagy Sándor, Thoroczkay Wigand Ede, Undi Mariska, Mihály Rezső, Remsey Jenő, Juhász Árpád alkotásai. A Gödöllői Városi Múzeum 2001-ben egy kiállítás-sorozatot indított az évforduló kapcsán, ami az idén, 2007-ben ér véget. 2001-ben három helyszínen, Gödöllőn a Városi Múzeumban és a Művelődési Központban, ezenkívül Budapesten az Iparművészeti Múzeumban mutattuk be a gödöllőiek sokrétű tevékenységét. Majd a művésztelep szobrászati alkotásait és népművészeti kötődésit vette górcső alá egy-egy kiállítás és a hozzá kapcsolódó tudományos konferencia. 2007-ben ismét centenáriumot ünnepelhetünk. A művésztelep központját, magját jelentő szövőműhelyt 1907-ben csatolták az Iparművészeti Iskolához és egyben kinevezték Körösfői-Kriesch Aladárt tanárrá. Intézményesült tehát a már 1904 óta működő szőnyegszövő műhely. Ekkorra már-világkiállításokon aratott sikerekkel fémjelezve - a tervező művészek és a kivitelező szövőlányok fogalommá tették az iparművészetben a gödöllői szőnyeget. „Ebben a magára hagyott, szabad vállalkozásban az élet kicsiben próbálkozott a lehetőségekkel..." - jellemezte Nagy Sándor a szövőműhely helyzetét. A kis csapat színvonalas munkája hírnevet szerzett Gödöllőnek, a korabeli művészetkritikus joggal írta, hogy a művésztelepet alapító Körösfői-Kriesch Aladár „Fogalommá emelt egy olyan falut, amelynek a koronás király lakóhelyén kívül alig volt valami nevezetessége, ma pedig kattogó szövőszékeken készül egy csomó színes álom, faldísz és csomózott szőnyeg alakjában.” Elámulhatunk, hogy ez a kis műhely pár év alatt milyen nagy mennyiségű és maradandó értékű művet hozott létre. A 100 év története arról is szól, hogy két világháború sem tudta eltüntetni, megsemmisíteni a gödöllői szőnyeget. Az életben maradottak a két világháború között is folytatták a szövést, a kézműves munka becsületét, szépségét ültetve el az emberekben nemzedékről nemzedékre. A 2007-es három helyszínes kiállítás azt mutatja, hogy ma is vannak követői, folytatói a száz éve elindult vállalkozásnak. G. Merua Mária GYŐR Haladó művészet, 1920-as 1930-as évek Válogatás magyarországi múzeumok és mügyűjtemények anyagából Városi Művészeti Múzeum, Esterházy palota 2007. május 20-ig A kiállításon olyan alkotók munkái láthatók, akik eredeti formanyelven a kor progresszív tendenciáit képviselték. A tárlat vezérfonala a Városi Művészeti Múzeumban (Esterházy palota) látható Radnai-gyűjtemény. A kiállítás anyaga, ezt egészíti ki a Deák Dénes Gyűjteményből, a Levendel Gyűjteményből, a László Károly Gyűjteményből, a Kolozsváry Gyűjteményből és a Patkó Imre Gyűjteményből, valamint a Czóbel Béla és a Vajda Lajos Múzeumból kölcsönzött kvalitásos alkotások bemutatásával, ezt árnyalja és gazdagítja új hangsúlyok teremtésével, illetve a meglévők erősítésével. A korrajellemző stíluspluralizmus és művészi sokszínűség jegyében olyan irányzatok kerülnek bemutatásra a tárlaton, mint pl. a Czóbel Béla (Szajna-part-Párizsi látkép Eiffel toronnyal-, 1926 k.), képviselte franciás orientáció, a Sugár Andor (A Naviglio hídja, 1926 k.), Czigány Dezső (Francia kolostor II., 1926-30), Dési Huber István (Utca, 1926-27), Perlrott Csaba Vilmos (Párizsi utca, 1925 k.) valamint Kmetty János (Asztali csendélet, 1930 k.) által reprezentált posztkubista orientáció, a Mattis-Teutsch János két korai műve (Magányos fa, 1917; Tájkép, 1917) Schönberger Armand (Uszályok, 1930-as évek), Perlrott Csaba Vilmos (Kertrészlet szobrokkal, 1920-as évek;) által reprezentált erőteljes expresszív törekvések, a dekoratív és archaizáló tendenciák Scheiber Hugó (Nő profilban, 1930-as évek eleje), Kádár Béla (Asztali csendélet, 53
