Sárközy Gabriella - Fehér Ágnes (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2007 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2007-09-01 / 9-10. szám
m^TúZEUMi Hírlevél J© Adatváltozások Szíveskedjenek az alábbi változásokat megértéssel nyugtázni. 2007 szeptember 5-től az alábbiak szerint változtak meg címeink: Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság és a Laczkó Dezső Múzeum munkatársai és az Adattár Veszprémben a Török Ignác utca 7. sz. épületbe költözik. Itt találhatóak az LDM műtárgyvédelmi osztályának restaurátor műhelyei is. A műtárgygyűjtemények a Török u. 5. és 7. sz. épületben vannak elhelyezve. Intézményi postacímünk: H-8201 Veszprém Pf.32. Telefonjaink: HU +36-88-564-310, 564-311, 789-791. Fax: +36-88-564-321 Hivatalos villámpostacím: titkar@vmmuzeum.hu A Laczkó Dezső Múzeum kiállításai és közönségkapcsolat csoportja változatlanul az Erzsébet sétány 1. sz. alatt találhatóak. Telefon: HU +36-88-426-081 Hivatalos villámpostacím: info@vmmuzeum.hu A Veszprém Megyei Múzeumigazgatóság és intézményeinek honlap-címe is változatlan: http://www. vmuzem.hu •e* A Magyar Rendőrmúzeum Baráti Köre címe megváltozott, új címünk: 3360 Heves Hunyadi u.19-21 %«. jt . / Uj szerzemények Egy mesés történet a 20. század szebb lapjairól Gyermekhintóval a Kultúrpalotába Páratlan műritkasággal gazdagodott a Móra Ferenc Múzeum. A napokban egy mesés gyermekhintó érkezett a szegedi múzeum épületéhez, a Kultúrpalotához. Pontosabban a Kultúrpalotába, a nem mindennapos szerkezet ugyanis mostantól a megyei múzeum gyűjteményének része. A magyarországi múzeumokban nem őriznek a most a szegedi múzeumba került műtárgyhoz fogható gyermekhintót. A Móra Ferenc Múzeum új szerzeménye az 1920-as években ifj. Hodács János kocsigyártó műhelyében készült. A megrendelő maga a tulajdonos, a széles vevőkörrel rendelkező, jólmenő vállalkozó, Hodács volt, aki leányunokája számára gyártatta a másfél centiméter hosszú és nyolcvan centi széles járgányt. „A festett, kárpitozott, póni fogatolású hintó nagy feltűnést keltett a 20-as, 30-as évek Szegedjén. A témával még a korabeli lapok is foglalkoztak" - mondja dr. Bárkányi Ildikó, a Móra Ferenc Múzeum néprajzi osztályának vezetője, aki már régebb óta kutatott a páratlan szegedi gyermekhintó után. Az eddig kutatásoknak alapján valószínűsíthető, hogy a 30- as évek végétől a szerkezet valahol rejtett helyen lehetett, a gyermeki kezek nem nyüstölték - minden bizonnyal ennek is köszönhető, hogy még napjainkban is megvan. Azt is tudni lehet, hogy a hintót a Hodács család egyik leszármazottja őrizte egészen a 80-as évekig. Akkor egy ismerősön keresztül Soltvadkertre vitték, ahol ismét a gyermekeket szolgálta a különös járgány. Pónival, szamárral, de előfordult, hogy kutyával húzatták a Réka nevű kislány tulajdonában lévő gyermekhintót. Réka azonban felnőtt és újra a nem használt holmik közé, egy padlásra került a szerkezet. A soltvadkerti család már korábban is tervezte, hogy mivel Szegeden készült a hintó, ezért a szegedi közgyűjteménynek adják a kis kocsit. A történet azonban egy másik szálon keresztül is zajlott. Hodács János egyik unokájának visszaemlékezése eljutott Bárkányi Ildikó néprajzkutatóhoz, aki különösen érdekesnek tartotta azt a részt, ahol a Hodács-leszármazott egy bizonyos gyerekhintóról beszél. Megindult a kutatás, hogy ugyan hol lehet a hintó, s végül lépésről-lépésre jutottak el a múzeum munkatársai a soltvadkerti családhoz, akik nagy örömmel adományozták a megyei múzeumnak a páratlan műritkaságot. A gyerekhintó jó állapotban van, faváza, vasalása, kerekei épek. Kisebb pótlások, festés és kárpitozás után régi szépségében pompázhat. A restaurálást követően a tervek szerint a Móra Ferenc Múzeum aulájában állítják majd ki a nem hétköznapi műtárgyat. Medgyesi Konstantin BÜKKÁBRÁNY Közel egy hónappal ezelőtt vette kezdetét az a kutatási munka, mely a Mátra Erőmű ZRt. bükkábrányi bányájának területén 60 méteres mélységből előkerült -európai szinten is egyedülállófelső-miocén korú (11,6 - 5,3 millió éves) mocsári cipruserdő tudományos vizsgálatát tűzte ki célul. Ebben a földtörténeti időszakban a Kárpát-medence jelentős részét a Pannon-tenger vize borította. A tenger északi peremét alkotó síkság kb. 8 millió évvel ezelőtt a mai Bükkábrány környékén és az Északi-középhegység déli oldalán terült el. Ezt a partvidéket hatalmas mocsarak alkották, melyeken túl tóparti turzás ill. dűnék húzódhattak. Ezekben a mocsarakban nagy 185
