Sárközy Gabriella - Fehér Ágnes (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2007 (28. évfolyam, 1-12. szám)

2007-09-01 / 9-10. szám

(m,^ÚZEUMl J^ÍRLEVÉLi© A kiállítás a lelet-együttes jelentőségét, a kutatás jelenlegi eredményeit, további sorsát, a nagy beruházók és a múzeumok közötti együttműködés bemutatását ill. a tudományos célú tá­jékoztatást hívatott szolgálni. Veres János számban mocsári ciprusok (taxodium) éltek, melyek 35-40 mé­teres magasságúra nőttek. Hazánk felszínének emelkedésével a víz levonult, s eközben a Pannon-tengert az északi irányból érkező nagyobb folyók deltája töltötte fel, s megkezdődött a mai földrajzi kép kialakulása. Fenti földtani eseményekhez számos felszíni változás és környezeti katasztrófa kapcsolható. Az idősebb ipolytarnóci őserdő pusztulását a vulkáni ártufa és a magma-kamra beom­­lását követő robbanás lökéshulláma tarolta le, s az így befedett környezet vezetett a korabeli erdő megkövesedéséhez. Hasonló nagy területet érintő változás okozhatta a bükkábrányi leletek betemetődését is: a mocsarat és a benne álló fákat egyszerre temette be egy hirtelen érkező óriási homokréteg. Ennek okát, a környező dűnesort magával ragadó óriási homokviharban, egy folyó irányváltozásában, vagy egy tektonikus süllyedés következ­tében kialakult földcsuszamlásban sejthetjük. A katasztrófa gyors lezajlása okán a fákat eredeti, álló helyzetben ölelte körül a beágyazó réteg, míg az e fölötti részek pusztulásnak indultak. Bizonyítékát a fák közel azonos magas­ságú pusztulásában ill. az ezen a szintvonalon megfigyelhető lehullott és lerakodott ágakban, gallyakban, paleobotanikai leletekben láthatjuk. A16 fából álló erdőrészlet jelentőségét az adja, hogy sajátos geológiai körülmények következtében eredeti állapotukban kon­zerválódhattak: a rendkívül nedves, homokos, iszapos környezet­ben az ág, kéreg, gyökér és évgyűrű szerkezetük eredeti helyzetben vizsgálható. Európában ez egyedül álló jelenség és a tudományos vizsgálatok széles skáláját teszi lehetővé, mely az évmilliókkal ezelőtti élővilág, környezeti rekonstrukció, felszínformáló erők és klímaadatok terén nyújt felbecsülhetetlen információkat. A magyarországi tudományos életben ritka pillanat, amikor egy vállalat vagy nagyberuházó -számos szakmai, működésbeli feladatai mellett- figyelmét és apparátusát a hazai kutatás előmenetelének szenteli és teljes mecenatúrát nyújtson annak előmozdításához. A Mátra Erőmű Zrt. már sokadszor tesz ilyen, a hazai tudományos kutatást rendkívüli mértékben segítő bejelentést. A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum Képzőművészeti Gyűjteménye újabb művekkel gyarapodott. Az 1999-ben elhunyt Bojtár Károly 14 db olajfestményével, portrétanulmá­nyokkal lett gazdagabb a gyűjtemény, amelyek közül több, a művészről szóló albumban is publikálva volt. A festő özvegye adományozta a műveket a múzeumnak. A műveket átszállították Veszprémbe, a Török Ignác utca 5-7.szám alá, a Műtárgyvédelmi Központba. ÖSZTÖNDÍJAK- PÁLYÁZATOK Vác már a 18. században fejlett kézműves iparral rendelkezett, Pest és Buda után a megye legiparosodottabb városa volt. A helyi céhes kézműves mesterek hagyatéka a 19. század végén került a múzeumba a céhek örökébe lépő ipartársulatok és az ipartestület jóvoltából. Az ő felajánlásaik alkották a múzeum ipartörténeti gyűjteményének magvát. A múzeum nagyon fontosnak tartja ennek a gyűjteménynek a folyamatos bővítését, a gazdag múlttal rendelkező váci ipartör­ténet - különösen a „kismesterségek” - emlékeinek gyűjtését, megőrzését, dokumentálását és bemutatását a későbbi korok nemzedékeinek. Várjuk az amúgy már kidobásra ítélt, padlások mélyén rejtőző tárgyakat, szerszámokat, termékeket, megsárgult fotó­kat, leveleket, bizonyítványokat, számlákat, tehát mindent, ami ebből a gazdag múltú, helyi iparos hagyományból megmaradt. A még élő mesterek visszaemlékezéseit megörökítő felvételeket is örömmel fogadjuk CD vagy DVD formátumban. Ez lehet magával a mesterrel készített személyes intetjú, de lehet szülőkre, nagyszülőkre való visszaemlékezés is. A gyűjtéshez és az interjú készítéséhez a pályázó segít­séget kap a múzeum munkatársaitól. Fontos, hogy a pályázó a behozott anyagokat megfelelően dokumentálva juttassa el hozzánk. Legyen mellékelve: • a tárgy megnevezése (esetleges népies elnevezése is) • a használat módja és ideje • a tulajdonos/használó/készítő neve • a gyűjtés helye • a gyűjtő neve A fotók esetében: • kit ábrázol • mikor készült. 186

Next

/
Thumbnails
Contents