Sárközy Gabriella - Fehér Ágnes (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2007 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2007-09-01 / 9-10. szám
m^fúzEUMi Hírlevél J© egész ország vadászai, művészei ajándékoztak a Mátra Múzeum részére, állandó kiállítás céljára. A kiállítás négy teremben mutatja be a múzeum gazdag anyagát. Az első terem a vadászat eszközeiről nyújt átfogó képet. A korai vadászfegyverek (lándzsa, a kard és az íj), majd a tűzfegyverek, a lőpor- és söréttartók mellett megismerkedhetnek az érdeklődők a lőszerek és a töltények készítésének eszközeivel is. A szabad vadászatot II. Ulászló király 1504-ben megtiltotta. Ezután a nagyvad vadászata kizárólag a király és a főnemesség előjoga lett. Ajobbágyságot megfosztották e jussától, de ennek ellenére a köznép ezután is vadászott - titokban. Vadászataihoz az ősi, primitív eszközöket használta, mint például a csapdát, hurkot vagy a hálót. A főúri fegyverek mellett ezekből a népi vadászati eszközökből is kapnak ízelítőt a látogatók. A második terem a Varga Ervin emlékszoba. Dr. Varga (DE VARGAS) Ervin (1912-2003) volt debreceni ügyvéd Varga Ervin Emlékszoba A vadászok felszerelései Vad és vadászat ábrázolása vadászati, vadásztörténeti tárgyi emlékeket magában foglaló, sokoldalú és értékes gyűjteményét 1974-ben ajándékozta a Mátra Múzeumnak. 1929 és 1943 között itthon és külföldön tanulmányozta a vadászat és vadgazdálkodás módszereit, melynek során gazdag gyakorlati tapasztalatra és szakismeretre tett szert. A teremben Varga Ervin vadászszobájának bútorait, valamint személyes tárgyait tekinthetik meg vendégeink. A harmadik terem címe „Vadászati kultúra és a vadászat a művészetben". Hazánkban az európaihoz hasonló vadászati kultúra elsősorban a királyi udvarban fejlődött ki. A vadászati kultúrához szorosan kapcsolódnak a felszerelések, mint például a vadásztáska, a vadásztarisznya, a vadászkürt vagy a csalisíp, melyek az évszázadok alatt modernizálódtak, de még napjainkban is elengedhetetlen részét képezik a hajtásoknak. A vad, illetve a vadászat ábrázolása a legkülönbözőbb tárgyakon és legkülönfélébb módon jelent meg: sétabotok faragott végein, a gravírozott ólomkristályokon, festett üvegeken, porcelánokon, csont és fafaragások formájában. A falakon vadászjeleneteket, vadakat ábrázoló festmények, grafikák, metszetek -neves vadászfestők munkái-, valamint trófeák láthatók. A trófea nem csak a vadászat értékmérője, hanem emlék, mely büszkeséggel tölti el megszerzőjét. Magyarországon a trófeakultusz a 19. században vette kezdetét. A termekben j árva érdemes egy pillantást vetni a trófeák alatt elhelyezett feliratra, mely tudósít arról, hogy hol és mikor ejtették el a vadat. 157
