Sárközy Gabriella - Fehér Ágnes (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2007 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2007-07-01 / 7-8. szám
m^TúzEUMi Hírlevél J© hozzá a vinil, ismertebb nevén bakelitlemez-játszókhoz. Eleinte kelet- vagy nyugat-német gyártmányú készülékek kerültek a fogyasztókhoz, később viszont megjelentek a magyar Orion és Videoton márkák, amelyek egyre nagyobb arányban kapcsolódtak be a szórakoztatóelektronikai iparba. Kiállításunk remélhetőleg alátámaszthatja azt az igényt is, miszerint a jelenkor tárgyi kultúrájának múzeumi bemutatása és dokumentálása az egyre inkább sürgető feladatok közé tartozik. Az ilyen típusú magángyűjtemények megszerzése a jövőben kulcsfontosságú lehet, mivel a tárgyak és a dokumentumok az ifjúsági csoportkultúrák identitásról, a tagok életmódjáról, életviteléről tájékoztathatnak. Mód László TISZADADA „Száz éves szerelmeslevelek" Helytörténeti Gyűjtemény augusztus 20-ig Meghitt hangulatot áraszt a megfakult vallomás Rohanó világunkban az elektronikus levelezés, valamint a jobbnál jobb technikai újdonságokkal felszerelt mobiltelefonok között, szinte már nem is emlékszünk arra a meghitt, nyugodt világra, melyben egy-egy levélváltás alkalmával örökös barátságok, halhatatlan szerelmek születtek. A tiszadadai Helytörténeti Gyűjteményben nemrég rendezett kiállítás ezt a világot tárja elénk. Az országos nagyrendezvény, kicsinyített másaként Tiszadadán is megrendezésre került a Helytörténeti Gyűjteményben a Múzeumok Éjszakája. Gazdag programkínálatot felvonultatva, a „Szerelemben - háborúban'' című kiállítás részeként megnyíló „Szerelmeslevél kiállítás" szép számmal vonzotta a látogatókat. Mint a gyűjtemény vezetője és a programok szervezője iß. Kovács Géza gyűjteményalapító - művelődésszervező elmondta, a kiállítás anyagának nagy részét helyi lakosok ajánlották fel, kisebb része magántulajdon, valamint gyűjteményes anyag. A kiállítóteremben berendezett háborús bunkerben levelet író, meggyötört arcú katonabábú, és a századfordulós hangulatot idéző szobarészlet, a postást váró csipkeruhás hölgy és a búgócsigát pörgető kisgyermek látványa, mind-mind ezt a hangulatot igyekszik felidézni. BETLÉR Az Andrássyak és Zemplén A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma időszaki kiállítása Betléren szeptember 16-ig A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma és a Szlovák Nemzeti Múzeum Betléri Múzeuma 2006-ban kiállításcserében állapodott meg. Az elmúlt évben Sárospatak fogadta a betlériek vándorkiállítását, a főúri terítékeket, idén a sárospatakiak rendeztek időszaki kiállítást Betléren. „Az Andrássyak és Zemplén” címmel készült kiállítás július 4-én nyílt meg. A bemutatott tárgyak a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum Kossuth Emlékmúzeuma, a Monoki Református Egyház, a Monoki Római Katolikus Egyház kölcsönzése révén és a rendező, Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma gyűjteményéből válogatva láthatók Betléren. A kiállítás három terme, hármas tematikus egységben mutatja be az Andrássy-család zempléni kapcsolódását. Az Andrássy-család zempléni birtoklása a XVII. században Monokon kezdődött. Ebben az időben kapcsolódtak be a vármegyei politizálásba, épült ki családi kapcsolatrendszerük. A családi szálak Sárospatakig nyúltak: Andrássy Kata 1613-ban a vidék jelentős protestáns birtokosával, az özvegy Lorántffy Mihállyal kötött házasságot, s Sárospatakra költözött. Házasságukból egy leány, Kata született. Lorántffy Mihály első házasságából származó leányai, Zsuzsanna és Mária nevelése is az ifjú feleség feladata lett. Patak, a Lorántffyak kora tovább vezet a Rákóczi-szabadságharc időszakába. A népes Andrássy-család tagjai közül István, György, Pál és Miklós II. Rákóczi Ferenc kiváló hadvezérei, tábornokai voltak. Andrássy István krasznahorkai vára mára összeforrott a szabadságharc emlékével. A XVIII-XIX. századi birtokok bemutatása a következő tematikus egysége a kiállításnak. Egy térkép is segít eligazodni a birtokok között. Eközben a XVIII. században a család is két ágra szakadt, az idősebb a betléri ág, az ifjabb monoki ág. Andrássy Mátyás 1628-ban Monoky Annával kötött házasságával szerezte meg a monoki (s számos más) uradalmat. Kiállításunkon a Monokot birtokló családtagok közül hármat emeltünk ki. István a reprezentatívabb kastély (díszterem, kápolna), az uradalmi tisztilak építője, a római katolikus s református templom építésének támogatója. Ő hozta Rómából a Szent Orbán ereklyéjét. Szolgálatában dolgozott Monokon Kossuth László, s született ebben a faluban Kossuth Lajos. 1867-ben Andrássy György alapította a kétközpontú monoki és krasznahorka-váraljai hitbizományt, melyet fia, Dénes örökölt. Ő birtokait hozzáértő szakemberek irányítására bízta, ugyanakkor bőkezű adományokat tett. Az Andrássy-család betléri ágának hegyaljai szőlőbirtokait emeltük ki. Boroscímkék, tokaji üvegek idézik a virágzó borkultúrát. A kiállítás harmadik egysége a XIX. század politika történetét mutatja be az Andrássy-család zempléni tevékenysége által. Megismerhetjük a kicsit elfeledett Akadémia alapító, Lánchíd építő, Széchenyi Istvánnal munkálkodó Andrássy Györgyöt. A család betléri ága XIX. században országosan és nemzetközileg ismertebb. Andrássy Károly a magyar liberális ellenzéki mozgalom tagja, fiai, Manó és Gyula a reformellenzék tagjai, szerepet játszottak a szabadságharc időszakában is. Andrássy Gyula 1848- ban, Manó 1860-ban, Aladár 1867-ben lesz Zemplén megye főispánja. A család Európa szerte ismert, legtehetségesebb tagja 129
