Sárközy Gabriella - Fehér Ágnes (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2007 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2007-07-01 / 7-8. szám
m^úzEUMi Hírlevél J© Gyula lett. 1867-ben miniszterelnök, 1871-tőlaMonarchia közös külügyminisztere. A család betléri ága vitte tovább az Andrássy nevet a XX. században. A politikai, gazdasági élet mellett a társasági élet meghatározó szereplői maradtak. A kiállításhoz kapcsolódva egy színes, képes, két nyelvű, magyar s szlovák leporellló is megjelent dr. Tamás Edit tollából, Szilvia Lörincikova fordításában s szerkesztésében. A kiállítás Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg, s 2007. szeptember 16-ig látogatható. Dr. Tamás Edit Múzeumok és gyűjtemények Pesterzsébeti Múzeum XX. Baross u. 53. Nyitva tartás: kedd-szombat, 11-17 óráig A Pesterzsébeti Múzeum története a mai Gaál Imre Galéria, az egykori Suda-ház épületében, (XX. Kossuth Lajos u. 39) kezdődött. A városalapító ügyvéd, Suda János családjának egykori polgárháza 1951-től adott otthont Budapest első peremkerületi múzeumának. Az intézmény több mint két évtizedig a Budapesti Történeti Múzeum szervezetében működött. 1972-től a helyi tanács, 1990-től az önkormányzat fenntartásába került. A nyolcvanas évek közepén a múzeum átköltözött a Baross utca 53. szám alá. A Pesterzsébeti Múzeum gyűjteménye a századfordulón épült neogótikus Bocsák villában kapott végleges helyet, amely Bocsák Antal helyi építész munkája. A Múzeumban található az új állandó helytörténeti kiállítás, képzőművészeti gyűjteménye számos, több évtizedet átfogó helytörténeti vonatkozású képzőművészeti alkotást is őriz. Megtalálhatók az anyagban többek között Nolipa István Pál, Bartl József és Muszély Ágoston tus- és ceruzarajzai, Kadarkuti Richard, Bihary István és Vajda Ferenc akvarelljei, melyek a kerület életének egyegy korszakáról adnak hiteles képet a művész szemével. Ezekből a különlegességnek számító műalkotás-dokumentumokból válogattuk a helytörténeti kiállítás második termének anyagát, amelyet 2006. májusától láthatnak az érdeklődők. A kerület egyetlen muzeális emlékszobáját, a Neményi Lili - Horváth Árpád Emlékszobát gazdag adományból rendezte be a Pesterzsébeti Múzeum 1989-ben, amely 2003. novembere óta felújítva várja az érdeklődőket. A neves operaénekesnő a második világháború előtti években többször szerepelt a helyi ún. Faszínházban. Operett alakításai nagy közönségsikert arattak. Erre a sikerre emlékezve a városrésznek ajándékozta XIX. századi bútorait, színháztörténeti emléktárgyait, fotókat, színlapokat, kottákat, neves művészbarátok dokumentumait. Véghelyi Anna AZ ÉVSZAK MŰTÁRGYA - NYÁR Kanaánita szentélymodell Szépművészeti Múzeum augusztus 26-ig Egyedülálló, mintegy kétezer éves szentélymodellt mutat be a Szépművészeti Múzeum az „Az évszak műtárgya” kiállítássorozat legújabb tárlatán. A plasztikus talapzaton álló, vörös bevonattal fedett terrakotta mécsest augusztus végéig láthatja a nagyközönség. A néhány éve az Antik Gyűjteménybe került tárgy egyediségét a talapzat adja, amely négyszögletes, fölfelé keskenyedő, enyhén hátradőlő, elöl-hátul nyitott építményt formáz. A bekarcolt cikk-cakk motívummal keretezett széles kapunyíláson bika néz ki. Fejével egyvonalban, a bejárat két oldalát plasztikus szarvpár díszíti. A tetőn két, plasztikusan megmintázott madár ül. Mellettük és a kaput díszítő szarvak között az átfúrt korongok talán a homlokzat díszítményeit jelölik. Az épület tetejének közepére illesztett kerek talapzatú mécsessel, a kanócnyílás körül és a peremen látható égésnyomok tanúsága szerint egykor valóban világítottak. A modell díszítetlen hátoldala és a plasztikus motívumok hangsúlyos elölnézete jelzi, hogy a tárgyat egynézetűre tervezték. Az a feltevés, hogy a budapesti darab valamikor a későbronzkor vagy a koravaskor folyamán (Kr.e. 1600-1000), Levante területén készülhetett. Kanaánita szentélymodell 130
