Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-03-01 / 3. szám
után a menet legfőbb szereplőjeként ábrázolt, fehér lovon ülő Pilátust. A tőle balra, piros köpönyegben látható főpap az uralkodó egyik hadvezére, Ozorai Pipó lenne, a kettejük között profilban ábrázolt személyt János bajor herceggel hozták kapcsolatba, akit Zsigmond 1418-ban Hennegau, Holland és Seeland urává tett. Ha mindez egyáltalán igaz, Zsigmondot - mint Pilátust - ábrázolhatták a Krisztusban a megváltót felismerő, s érte tulajdonképpen szót emelő helytartóként is, de e szerepben való megjelenítésére a Húsz Jánost ígéretével szemben máglyára juttató uralkodó személye is szolgáltathatta az okot. Keresztvitel 1530 körüli másolat a Torinói hóráskönyv mesterének (Jan van Eyck?) elveszett képéről (1420-1425) Budapest, Szépművészeti Múzeum, 2531 Az ötvösség új divatja: a sodronyzománc Zsigmond számára Magyarország legnépszerűbb védőszentje, László király (1077-1095) jelentette a dinasztikus szent elődöt és példaképet, amit a császárnak a váradi székesegyházba, a szent sírja mellé való temetkezése egyértelműen bizonyít. Bár nincs adatunk Szent László ereklyetartó mellszobra Magyarország, 1406 után. Győr, székesegyház Suki Benedek kelyhe. Erdély, 1437-1440 körül. Esztergom, Főszékesegyházi Kincstár, 1964.21.1 2006. március
