Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-03-01 / 3. szám
©Múzeumi Hírlevél j© gazdagította az elmúlt időszakban. Issekutz Margit édesapjának, az utolsó Krassó-Szörény megyei alispánnak, Issekutz Aurélnak Ferenczy Valér által kifinomult jellemábrázolással festett portréját hagyta a múzeumra, mely az idősebb Ferenczy testvér művészetét árnyalja tovább. Ferenczy Noémi anyagát két kiemelkedő adomány tette teljesebbé 2005-ben. Az Erdő c. 1942-43-ban készült gobelin Lénárd Sándor gyermekeinek közös elhatározásából került a múzeum tulajdonába. A másik ajándék Ferenczy Noéminek a gyűjteményén belüli szerepét változtatta meg, jelentősen növelve a művészi gondolkodásba való bepillantás lehetőségét. Az 1930-as évektől a művész haláláig, 1957-ig terjedő időszakból származó 93 mű között 5 nagyméretű karton - köztük az Öntöző nőé, Nagy vándoré - mellett tenyérnyi, első ötleteket rögzítő vázlatok éppúgy vannak, mint mozdulattanulmányok, kompozíciós vázlatok és színtervek (többek között a Kőműves, a Szent István, a Leánykoszorú, a Magvető, a Felvonulás c. gobelinekhez). A művek Ferenczy Noémi egykori tanítványának, Metzger Erzsébetnek a tulajdonában voltak. Amint az közismert, Ferenczy Noémi gyermektelen lévén, - némi biblikus allúziót sem nélkülöző módon - a szellemi hagyatékát hordozó műveit tanítványai közt osztotta szét. A műveket a nemrégiben elhunyt Metzger Erzsébet nővére a művek jelentőségének tudatában, húga emlékének megőrzésére ajándékozta azokat a múzeumnak. A Ferenczy család művészetét bemutató kiállítás ebben az épületben történő utolsó felújítása azáltal válik igazi ünneppé, hogy nemcsak a külsőségek újultak meg, de az ajándékozott művekből válogatott kollekcióval tartalmilag is új élményt kínál a bemutató a nagyközönségnek. Mindezzel pedig méltóképpen búcsúzik a gyűjtemény a neki hosszú időn át otthont adó, patinás épülettől, melyből az egyházi kárpótlás következtében 2010 végéig ki kell költöznie. A múzeum vezetésének reményei szerint a múzeum nemzetközi építészeti pályázat eredményeként megszülető új épületkomplexuma szintén megfelelően korszerű teret fog biztosítani a magyar képzőművészetben megkerülhetetlen Ferenczy család művészetének. Mazányi Judit Báró Bánffy Ádám Honfoglalás-kályhája a Gödöllői Királyi Kastélyban A gödöllői kastélyban Ferenc József szalonját egy különleges cserépkályha fűtötte. A kályhát báró Bánffy Ádám (1847-1887) készítette és ajándékozta a királynak 1879/80-ban. Ripka Ferenc: Gödöllő a királyi család otthona című könyvében egy rövid leírás mellett látható róla fénykép is. A kályha 1945-ben elpusztult, de szerencsére sok töredékét szétszórva megtalálták a kastély területén. A báró egy másik példányt is készített a maga számára, ez ma is ott áll sértetlenül az egykori Bánffy-kastélyban, az erdélyi Válaszúton. Erről vett szilikon negatívokat Szebényi Judit és Sods László restaurátor 2005 nyarán, hogy elkészíthessék a másolatot. A Bereczky L, az MNG főigazgatója és Dávid Ferenc művészettörténész Fotó: Hack Róbert másolat gipszből van, s a restaurátorok beleépítették a gödöllői cserépkályha valamennyi töredékét (melyek közül pár darab a Gödöllői Városi Múzeumból került elő). Az új darabokat az eredeti színhatást utánzó festés borítja. Az eredeti részleteket a mai műemléki-restaurátori szokásoknak megfelelően a rekonstrukció nem jelöli látható módon. A cserépkályha - ill. kályhás kandalló - a Ferenc József szalon délkeleti sarkában áll. A falakat kétoldalt rozettás díszű, négyszögletes csempék borítják, melyek alul padra (ún. ülőpadra) támaszkodnak, felül tagolt párkánnyal záródnak. A kályha uralkodó színe a sötétzöld, plasztikus díszítése nagyon gazdag: színes gyümölcs- és virágfüzérek, frízek díszítik a tűztér előtti szabadon álló lábakat, a párkányokat és a figurális domborműveket. A kisebb, téglalap alakú domborművek a 907. évi pozsonyi csata küzdelmeit ábrázolják. A középső, nagyobb kép a honfoglalás egyik eseményét ábrázolja: Zalán követei ajándékot hoznak Árpád népének, míg az oldalsó lapokon a vérszerződés látható. A domborműveket Bánffy egy 1842-44 között megjelent könyv illusztrációi alapján készítette el: Wenzel Gusztáv (1812-1891) Magyarország és Erdélyország története rajzolatokban című kétnyelvű (magyar-német) albuma, ehhez készített 17 metszetet Peter Johann Nepomuk Geiger (1805-1880). A cserépkályha neoreneszánsz stílusú, formája német mintát követ, növénydíszei, a sarokatlaszok klasszikus kidolgozása itáliai és francia mintákat tükröznek, visszahozva így az érett reneszánsz hangulatát. A három ábrázolás alapján a kályhát dr. Dávid Ferenc művészettörténész Honfoglalás-kályhának nevezte el, hiszen egybefüggő történetet mond el: a honfoglalás elhatározását, a haza birtokbavételét, és megtartásának hadi tényeit mutatja be. A kályha útja Válaszúitól Gödöllőig A cserépkályhát báró Bánffy Ádám 1878/79 telén készítette, hogy bemutassa Székesfehérváron, az iparkiállításon. A báró munkáját nemes Lakatos István désházi fazekasmester és Kimpián Huon 86
