Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-03-01 / 3. szám
<m5TúzEUMi Hírlevél m dr. Varga Kálmán, a KÖH elnöke Fotó: Hack Róbert asztalosmester segítette. A kályhát, ami az 1879. május 17-július 1-je között megrendezett székesfehérvári iparkiállításon nagy sikert aratott, a báró Ferenc Józsefnek ajándékozta. Először a budai várba szánták, végül a gödöllői kastély királyi dohányzószobájába került. A kályhát 1880. április végén Válaszútról szállították Gödöllőre. Alkotója jelentős átalakításokat végzett rajta a gödöllői helyi adottságokhoz igazítva. Az alkotó: báró Bánffy Ádám (1847-1887) A Bánffy család bárói ágához tartozó művészetkedvelő főúr 1847. május 12-én született Kolozsváron. Tanulmányait a kolozsvári Református Kollégiumban végezte. Már korán feltűnt tehetsége rajzban, viaszmintázásban, faragásban. Tanult a berlini egyetemen, németországi és franciaországi utazásairól vázlatokat készített. 1870-ben feleségével, báró Wesselényi Máriával Válaszúira költözött, ahol mintagazdaságot hozott létre. Gazdaságszervező munkájáért 1885-ben I. Ferenc József Vas korona-renddel tüntette ki. Az iparművészet minden ága érdekelte, a fafaragástól a porcelánfestésig és agyagművességig: művészeti munkálkodásának helyszíne a családi kastély lett, Válaszúton. Saját ízlésére és a késői historizmus szellemében formálta át otthonát és környezetét. Készített lambériát, berakásos parkettát, családi címerekkel díszített kazettás mennyezetet az ebédlőbe, kandallókat, bútorokat, porcelán tárgyakat, fa domborműveket. Báró Bánffy Ádám 40 évesen, 1887. október 26-án kastélyában hunyt el. Sokszínű hagyatéka, így könyvtára, fegyver-, vadásztrófea-, gyermekjáték gyűjteménye, képtára, úti rajzai, egyéb, saját maga által készített iparművészeti tárgyai az 1944. októberi front átvonulásakor semmisültek meg. Báró Bánffy Ádám ajándéka 2006 februárjától díszíti újra a gödöllői királyi szalont. A kályha történetét, ikonográfiáját dr. Dávid Ferenc művészettörténész kutatásai alapján ismerhettük meg, a rekonstrukciót - dr. Varga Kálmán kezdeményezésére - a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal finanszírozta és a Műemlékek Állami Gondnoksága felügyelte. A kályha mellett további jelentős műtárgyakkal gyarapodott a Gödöllői Királyi Kastély Múzeum gyűjteménye. Özv. Szarka Józsefné (Horthy Miklós személyi sofőrjének özvegye) egy szép, a XIX. század végéről származó fatartó ládát ajándékozott, mely a budai várból való. Mivel a Vár és a gödöllői kastély egyazon várkapitánysághoz tartozott, hasonló darabokat használhattak a kastélyban is. A KÖH elnöke két, ritkaságszámba menő díszfegyvert, ún. vibárdot is átadott a Múzeumnak. A díszfegyvereket - melyekből alig 50 készült - az 1871-ben újjászervezett koronaőrség használta. A gyűjteménybe frissen bekerült tárgyakat a Ferenc József szalonjában láthatja a nagyközönség. Kaján Marianna SZOMBATHELY Egy évtized két arca - Az 1945-1955 közötti időszak Vas megyében és Burgenlandban Savaria Múzeum 2006. március 31-ig Ausztriában az elmúlt esztendőben ünnepelték az Államszerződés aláírásának és az ország négyhatalmi megszállás alóli felszabadulásának 50. évfordulóját. A Burgenlandi Tartományi Múzeum Kismartonban kiállítást rendezett „Russenzeit” („Orosz kor") címmel a tartomány 1945-55 közötti történetéről. Hazánkban tavaly emlékeztünk meg a német megszállás alóli felszabadulás és a Vörös Hadsereg bevonulásának 60. évfordulójáról. Múzeumunk a burgenlandi kiállítás anyagát felhasználva párhuzamosan, egymással szembeállítva mutatja be a két térség II. világháború utáni történetének első évtizedét. A kiállítás koncepciója alapján a burgenlandi és Vas megyei anyagot egymással szembe helyeztük el. A kezdetben szűk tér egyre tágul, majd a vasfüggöny első típusát utánzó szögesdrótkerítés is jelzi az egyre nagyobb különbségeket. A burgenlandi „Russenzeit” kiállítás blokkjaihoz társítottuk a megye történetének bemutatását. Ezek a következők voltak: a háború vége, az újjáépítés, a gazdaság helyzete, az élelmezés kérdése. A politika, társadalom, egyház, a szovjet csapatok, a nők helyzete, a szovjet típusú társadalom és a hadifoglyok sorsa. Burgenland területére 1945. március 29-én léptek a Vörös Hadsereg katonái. A harcok következtében emberéletben és anyagiakban is hatalmas károk keletkeztek. A tartomány a háború végén szovjet megszállás alatt maradt. A náci rémuralom alóli felszabadulás érzését a megszálló katonák rekvirálásai, rablásai, erőszakoskodásai hatására rövid idő alatt felváltotta a megszállottság érzése. A romok eltakarításával és az újjáépítéssel egyidejűleg tartották a tartományi választásokat. A náci háborús bűnösök elítélése mellett a közszférában dolgozóknak igazoló 87