Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-03-01 / 3. szám
miíúzEUMi Hírlevél m Fókusz Tavaszi fesztivál 2006. március 17. - április 2. www .btf.hu/btf2006/ Néhány kiállítás a kínálatból, melyeknek a fenti honlapon pontosan utána nézhetnek a kedves olvasók: • Luxemburgi Zsigmond és kora (Szépművészeti Múzeum), • Síppal, dobbal, didzseriduval (Néprajzi Múzeum), • A „magyar Vadak” (Magyar Nemzeti Galéria), • Két zseni Európából - Bartók és Mozart (Budavári Kárpitműhely)... • „New York" Nemzetközi Utazó Fotókiállítás (Kogart). A kiállítások mellett bővebb a koncertprogram, de a múzeumi programok is kiváló csemegék lesznek. Jó szórakozást! A szerk. Síppal, dobbal, didzseriduval... Népek hangszerei a Néprajzi Múzeumban 2006. március 18. - 2007. november 4. Napjainkban a hangszerek egy sajátos elterjedési formájával találkozhatunk: a különböző zenei fesztiválokon egyre többször találkozunk tőlünk távoli, gyakran Európán kívüli zenei kultúrákból merítő együttesekkel. A megszólaltatott hangszerek is sokszor ismeretlenek, egzotikusak számunkra. Már az 1980-as évektől nem csak a kultúrakutatás, de a szélesebb értelemben vett nagyközönség részéről is egyre erősebb az érdeklődés a különböző népek és kultúrák zenéje és hangszerei iránt. Nem volt ez másként a 19. századi expedíciók vezetőivel sem, akiknek köszönhetően a Nemzeti Múzeum berkeiben kialakulhatott a Néprajzi Osztály. Az egzotikus kultúrák iránt érdeklődőknek köszönhetően a népélet tárgyai között már a legelső gyűjtésekben kerültek hangszerek a múzeumba. A hazai hangszerek gyűjtése később és lassabb ütemben kezdődött el, ezzel együtt jelenleg a Néprajzi Múzeum különböző gyűjteményeiben több mint háromezer népi hangszer található a világ minden tájáról. A jelen kiállítás nem vállalkozhat a múzeumban lévő összes hangszer bemutatására, de az összes hangszertípusra találunk példát. A kiállítás célja, hogy a Néprajzi Múzeum hangszereit bemutatva megismertessük a látogatókat a hangszerek elterjedésével, s némely elszigetelt terület egyedi hangszereit is bemutatva képet kapjanak a különböző hangszerek hasonlóságairól, különbözőségeikről, valamint megismerjék a hangszerek felosztásának rendszereit. Hogy az egymástól térben távol lévő hangszerek közt könnyebb legyen a hasonlóságokat és a különbségeket megértenünk, a kiállítás „A hangszerek rendszertana” c. HORNBOSTEL és SACHS-féle gyűjteményben (1914) szereplő négy főcsoportnak megfelelően a hangképzés módja szerint mutatja be a hangszereket: idiofon (a hangszer teste a hangforrás), membranofon (rezgőhártyás), chordofon (húros) és aerofon (levegővel működtetett) hangszerek. A magyar zenekutatók is nyitottak voltak más kultúrák értékeinek megismerésére. Bartók Béla az 1900-as évek elején Algériába utazott, hogy arab zenét gyűjtsön, emellett foglalkozott a szomszéd népek zenéjével is, megfordult a törököknél s más ázsiai népeknél. A kiállításban bemutatjuk az általa gyűjtött hangszereket, s ízelítőt kaphatunk gondolataiból. 75
