Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-03-01 / 3. szám
m JfúzEUMi Hírlevél Д5) A kiállítás időtartama alatt megjelenő audio CD-n ízelítőt nyújtunk a Néprajzi Múzeumhoz kötődő kutatók, többek között Bartók Béla, Sárosi Bálint, Tóth Margit, Kerezsi Ágnes, Pávai István Kárpát-medencén túli zenei gyűjtéseiből. A hangszerek látványa mellett számítógép segítségével azok hangja is megszólaltatható, és zeneeszközök használatára vonatkozó információkat is találhatunk. A kiállításban szereplő számítógépes anyagok később kereskedelmi forgalomba kerülnek. A kiállításban lesznek megszólaltatásra alkalmas játékok, melyek segítenek a hangszerek működését jobban megismerni. A másfél évig nyitva tartó kiállítást különböző távoli kultúrák bemutatkozása, zenei rendezvények, zenei vetélkedők teszik még érdekesebbé. Pálóczy Krisztina Bartók és a tánc Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet 2006. március 23. - június 15. Megnyitja: Seregi László, Kossuth-díjas koreográfus, Kiváló Művész, valamint Kocsis Zoltán, Kossuth-díjas zongoraművész, karmester, Kiváló Művész. A kiállítás csütörtöktől vasárnapig 14 és 18 óra között látogatható. Kurátor: Szúdy Eszter, munkatárs: Halász Tamás A kiállítás látványtervezője: Paseczky Zsolt Támogatók: Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Budapesti Fesztiválközpont Kht. Nemzeti Kulturális Alap Táncművészeti Kollégiuma MTA Zenetudományi Intézet Bartók Archívuma Országos Széchényi Könyvtár Magyar Állami Operaház Köszönjük továbbá Bagossy Anna, Bokor Roland, Füle Péter, Galambos Tibor, Gombár Judit, Hetényi János, Hézső István, Lovas Pál, Orsovszki István, Seregi László, Szakály György, Tímár Sándor és Böske, Végvári Zsuzsa segítségét. OSZMI MüvészetMalom, Szentendre Új időszaki kiállítások BUDAPEST Barabás, Székely, Szinyei - A Fővárosi Képtár régi kincsei BTM - Vármúzeuma 2006. február 17. - május 15. A Fővárosi Képtár a Budapesti Történeti Múzeum - Kiscelli Múzeumában lévő - egyik gyűjteménye. Feladata a XV. századtól napjainkig tartó időszakban, Budapest szellemi és művészeti arculatát meghatározó képzőművészeti alkotások gyűjtése. 1880-ban alakult meg a Székesfővárosi Képzőművészeti Bizottság. Arcképcsarnokot rendeltek az új városháza közgyűlési tanácstermének díszítésére, majd 1884-ben meghirdették az első városképpályázatot. Fontosnak tartották a fiatal művészek támogatását, ezért e célból művészeti díjat is alapítottak. Eközben a főváros rendszeresen vásárolt festményeket és szobrokat. 1887-ben megszületett a döntés a Fővárosi Múzeum létrehozásáról, de csak 1899-ben biztosították ennek helyét, a városligeti Műcsarnok épületében. Itt nyílt meg az első kiállítás 1907-ben. A múzeum szervezetét, gyűjtési programját az első igazgató, Kuzsinszky Bálint dolgozta ki. A római (aquincumi) kori régészeti leletek mellett várostörténeti emlékek, a képtár és könyvtár gyűjteményei alkották az intézmény egészét. 1912-től - Csánky Dénes igazgatósága idején - az addigi történeti koncepciót esztétikai szempontok váltották föl a képzőművészeti vásárlások tekintetében. Mivel a műtárgyak száma folyamatosan emelkedett, bemutatásuk helyéül további megoldásokat kellett keresni, ezért 1928-ban a főváros megvásárolta a Károlyi palotát, és a Székesfővárosi Képtár első kiállítását itt mutatták be 1933 októberében. A második világháborút követően 1945-ben ismét megnyílt a Képtár. 1953-ban állami tulajdonba vették a Fővárosi Képtár gyűjteményét, mely a Szépművészeti Múzeum magyar művészeti anyagával együtt lett az alakuló Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményének alapja. A korábbi Székesfővárosi Képtár ilyen módon megszűnt, de a gyűjtés, vásárlás folytatódott és 1959-ben létrejött a Fővárosi Képzőművészeti Gyűjtemény, mely a Kiscelli Múzeumban kapott helyet. A sok tulajdonosváltás, az anyag bemutatásának nehézségei tehát meghatározták a gyűjtemény sorsát. A Fővárosi Képtár állandó kiállításának legszebb, legértékesebb darabjai a XIX. század és a XX. század fordulójáról származnak. A Kiscelli Múzeum újkori várostörténeti állandó kiállítását is gazdagítjajó néhány kiváló festmény. így is képek százai rejtőzködnek a raktárak mélyén. Közülük néhány időről-időre felbukkan ugyan hazai vagy külföldi időszaki kiállításokon, mégis sok olyan remekmű, vagy egyszerűen csak a magyar festészet történetének ismeretéhez nélkülözhetetlen alkotás marad ismeretlen, a közönség és a szakma számára, hogy szükségesnek láttuk ezek önálló kiállításon történő bemutatását. 76
