Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-12-01 / 12. szám
m^TúzEUMi Hírlevél да mutassuk a József Attila életéről és költészetéről készült multimédiás kiállításunkat. A modern technikai eszközöket felvonultató virtuális kiállításban József Attila költészetét és életútját, tárgyi hagyatékát új technológiák (szinkron vezérelt digitális lejátszók, digitális hanglejátszók, interaktív multimédiás programok) segítségével mutatjuk be. Az elektronikus grafikai arculat és a videó 'background animáció' segítségével látványos és modern, ugyanakkor az életmű bemutatásának tárgyias formáját választottuk. Modern tipográfiával, kompozitálásos technikával egységesítettük a bemutatandó kéziratok, fotók, könyvek és dokumentumok képeit az archív felvételekkel. Kivételes esetekben háromdimenziós modellezést is alkalmazunk. A hét plazma tv-n és két számítógépen bemutatandó anyag, valamint az audió MPeg lejátszók segítségével meghallgatható versek reményeink szerint fölkeltik az érdeklődést József Attila költészete iránt. Az interaktív, multimédiás forma kiválóan alkalmas arra, hogy a látogatók mélyebb, összetettebb ismeretekre tegyenek szert, maguk is irányíthassák az ismeretszerzést. A kiállítást többek között Budapesten, Szabadkán, Zentán, Párizsban, Makón, Szegeden, Egerben, Debrecenben, Aradon, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Székesfehérváron, Bécsben, Berlinben, Kassán és Miskolcon, Békéscsabán és Pécsett is bemutattuk az elmúlt két évben. A program fő támogatója a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma volt, valamint a József Attila Emlékév. Támogatók: Petőfi Irodalmi Múzeum. A Néprajzi Múzeum digitális multimédia stúdiójában készült a kiállítás audiovizuális vezéranyaga 2004-2005-ben. Tan János Műtárgyvédelem, restaurálás Amerika helyett Szegedre került Csók István kedvenc bútora Hétszámjegyű összegbe került az egykoron Csók István műtermében lévő szecessziós szekrény. A páratlan darabot a szegedi Móra Ferenc Múzeum pályázati támogatásból és önerőből vásárolta meg. A pontos összeg üzleti titok. Azért került Szegedre a patinás bútor, mert több mint száz éve egy itteni kiállításon mutatták be először. Szintén emeli a most megszerzett műtárgy értékét, hogy az országos jelentőségű, 1901-es szegedi iparművészeti tárlatra készült darabok közül mára egyedül ez maradt meg. Az akkori kiállítást megtekintette az ismert festőművész, Csók István is, akinek annyira megtetszett a Thoroczkai Wigand Ede által készített remek, hogy azonnal megvásárolta műterme számára. Thoroczkai Wigand Ede a kor elismert építésze és iparművésze volt, aki a szecessziós irányzat követője volt ugyan, de mindemellett munkáiban az angol, illetve az erdélyi stílusjegyeket ötvözte. A művész Steindl Imre munkatársaként részt vett a Parlament épületének kialakításában. Bútorainak többségét azonban csak rajzokról vagy fotókról ismerjük, ezért is tekinthető kiemelkedő jelentőségűnek a szegedi múzeum gyűjteményébe került darab. Csók István halála után a szekrényt a család használta évtizedeken keresztül, az örökösök nemrég döntöttek úgy, hogy eladják. A bútort egy budapesti kereskedő vásárolta meg. Tudomásunk szerint komoly tárgyalások folytak arról, hogy az egykoron Csók István tulajdonában lévő műtárgyat Amerikába viszik, de végül sikerült úgy megállapodni, hogy a páratlan darab magyarországi közgyűjteményben maradjon. A tervek szerint az értékes műritkaság a Móra Ferenc Múzeum új történeti állandó kiállításának része lesz majd. A látogatók azonban addig is találkozhatnak a nagyméretű szecessziós bútorral a múzeumi történeti kiállítóhelye, a Fekete ház előcsarnokában. M.K. 380
