Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)

2006-12-01 / 12. szám

m^TúzEUMi Hírlevél да mutassuk a József Attila életéről és költészetéről készült multi­médiás kiállításunkat. A modern technikai eszközöket felvonultató virtuális ki­állításban József Attila költészetét és életútját, tárgyi hagyatékát új technológiák (szinkron vezérelt digitális lejátszók, digitális hanglejátszók, interaktív multimédiás programok) segítségével mutatjuk be. Az elektronikus grafikai arculat és a videó 'back­ground animáció' segítségével látványos és modern, ugyanakkor az életmű bemutatásának tárgyias formáját választottuk. Modern tipográfiával, kompozitálásos technikával egységesítettük a be­mutatandó kéziratok, fotók, könyvek és dokumentumok képeit az archív felvételekkel. Kivételes esetekben háromdimenziós modellezést is alkalmazunk. A hét plazma tv-n és két számítógépen bemutatandó anyag, valamint az audió MPeg lejátszók segítségével meghall­gatható versek reményeink szerint fölkeltik az érdeklődést József Attila költészete iránt. Az interaktív, multimédiás forma kiválóan alkalmas arra, hogy a látogatók mélyebb, összetettebb ismeretekre tegyenek szert, maguk is irányíthassák az ismeretszerzést. A kiállítást többek között Budapesten, Szabadkán, Zen­­tán, Párizsban, Makón, Szegeden, Egerben, Debrecenben, Ara­don, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Székesfehérváron, Bécsben, Berlinben, Kassán és Miskolcon, Békéscsabán és Pécsett is bemutattuk az elmúlt két évben. A program fő támogatója a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma volt, valamint a József Attila Emlékév. Támogatók: Petőfi Irodalmi Múzeum. A Néprajzi Múzeum digitális multimédia stúdiójában ké­szült a kiállítás audiovizuális vezéranyaga 2004-2005-ben. Tan János Műtárgyvédelem, restaurálás Amerika helyett Szegedre került Csók István kedvenc bútora Hétszámjegyű összegbe került az egykoron Csók István műtermé­ben lévő szecessziós szekrény. A páratlan darabot a szegedi Móra Ferenc Múzeum pályázati támogatásból és önerőből vásárolta meg. A pontos összeg üzleti titok. Azért került Szegedre a patinás bútor, mert több mint száz éve egy itteni kiállításon mutatták be először. Szintén emeli a most megszerzett műtárgy értékét, hogy az országos jelentőségű, 1901-es szegedi iparművészeti tárlatra készült darabok közül mára egyedül ez maradt meg. Az akkori kiállítást megtekintette az ismert festőművész, Csók István is, akinek annyira megtetszett a Thoroczkai Wigand Ede által készített remek, hogy azonnal megvásárolta műterme számára. Thoroczkai Wigand Ede a kor elismert építésze és ipar­művésze volt, aki a szecessziós irányzat követője volt ugyan, de mindemellett munkáiban az angol, illetve az erdélyi stílusjegyeket ötvözte. A művész Steindl Imre munkatársaként részt vett a Par­lament épületének kialakításában. Bútorainak többségét azon­ban csak rajzokról vagy fotókról ismerjük, ezért is tekinthető kiemelkedő jelentőségűnek a szegedi múzeum gyűjteményébe került darab. Csók István halála után a szekrényt a család hasz­nálta évtizedeken keresztül, az örökösök nemrég döntöttek úgy, hogy eladják. A bútort egy budapesti kereskedő vásárolta meg. Tudomásunk szerint komoly tárgyalások folytak arról, hogy az egykoron Csók István tulajdonában lévő műtárgyat Amerikába viszik, de végül sikerült úgy megállapodni, hogy a páratlan darab magyarországi közgyűjteményben maradjon. A tervek szerint az értékes műritkaság a Móra Ferenc Múzeum új történeti állan­dó kiállításának része lesz majd. A látogatók azonban addig is találkozhatnak a nagyméretű szecessziós bútorral a múzeumi történeti kiállítóhelye, a Fekete ház előcsarnokában. M.K. 380

Next

/
Thumbnails
Contents