Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-12-01 / 12. szám
<m^TúZEUMI A7ÍRLEVÉLJ© Számítógép a múzeumban A digitális leltározástól a múzeumi ügyvitelig A svájci fejlesztésű MuseumPlus-rendszer bemutatása a Magyar Nemzeti Galériában Budapest 2006. november 16. A Magyar Nemzeti Galéria (www.mng.hu) egyedülálló prezentációnak adott helyet 2006. november 16-án. A hazai múzeumok kollégáit invitáló programon a múzeum 2006-ban bevezetett számítógépes nyilvántartási és ügyviteli rendszerének bemutatása szerepelt. A rendszerről Patrick Berger, a fejlesztő svájci cég képviselője, egyben a Magyar Nemzeti Galériában zajló projekt vezetője tartott általános jellegű bevezetőt, melyben a program azon tulajdonságait, jellemzőit és lehetőségeit is vázolta, amelyekkel a múzeum egyenlőre nem dolgozik (pl. szó esett a múzeumi weboldalákat dinamikusan kiszolgáló eMuseumPlus fejlesztésről). A Magyar Nemzeti Galéria muzeológusaként az adatbázis-koordinátori feladatokat ellátva részleteztem a rendszer bevezetésének tapasztalatait, amelyben olyan problémákat vetettem fel, mely a múzeumi szférában dolgozó, szintén koordinátori feladatokat magukra vállaló muzeológusokat és informatikusokat egyaránt és egyforma mélységben érinti. Az ország egyik vezető közgyűjteményeként megpróbáltunk egy olyan megoldást kidolgozni, amely mindannyiunk számára pozitív példaként jelenhet meg. Az ügyben tett döntéseinket és lépéseinket erősen befolyásolta az a tény, hogy ezt a feladatot példaértékűen kellett - és kell - megoldanunk. Elsődlegesen egy olyan rendszerre volt szükségünk, amely a képzőművészeti műegyüttesen belül is eltérő jellemzőkkel rendelkező műtárgyak digitális leltározásának összes aspektusát átfogja. A Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményei mind időben, mind tárgytípusban széles spektrumot ívelnek át. A legkorábbi, 11. századi kőfaragványok, a 15-16. századi gótikus és késő gótikus szárnyasoltárok, a barokk festmények és szobrok, a múzeum állandó kiállításának nagyrészét képező 19. századi festmények, az egyedi és sokszorosított grafikák, valamint a vegyes technikával készült kortárs alkotások mind-mind különböző tárgytípusokat képviselnek. A gyűjtemények és a tárgyak sokféleségének rögzítését szem előtt tartva egy olyan rendszer bevezetését terveztük, mely e sokféle szempontnak és igénynek egyaránt megfelel. A MuseumPlus-rendszerrel a múzeum munkatársai először 2005 novemberében ismerkedhettek meg közelebbről egy prezentáció keretében. A decemberi döntést követően 2006 januárjától kezdtünk el dolgozni a rendszerbevezetés informatikai és szervezeti strukturális hátterének megteremtésén. A gyűjteményi osztályok kollégái, akik a jövőben is ezzel a rendszerrel dolgoznak, féléves előkészítő munka után 2006 augusztusában kezdték el az adatok felvitelét. Az előkészítő munkák közé tartozott a mezőnevek, menüpontok és szólisták magyar nyelvű fordítása és a rendszernek a múzeum igényei szerinti testreszabása. A rendszer bevezetésekor az adatbázis építést illetően nem a nulláról indultunk, hiszen akkor már három különböző gyűjteményi osztályon két, egymástól teljesen elszigetelt adatbázis működött, melynek adatállományát és az azokba fektetett többéves munkát természetesen nem szerettük volna veszni hagyni. Ezért úgy döntöttünk, hogy egy többlépcsős adatmigrációval átmentjük az adatokat a MuseumPlus-ba, így a rendszer élesítése a Jelenkori Gyűjtemény adatbázisából származó cca. 9.000, a tavaly nyáron élesített weboldalunkat dinamikusan kiszolgáló, az állandó kiállítási anyagot képekkel együtt tároló Isztár (Internet szerkesztőséget Támogató Rendszer) adabázisból képződött további 1.000 műtárgyrekorddal történt meg. Azóta a Grafikai és a Szobor Osztályról cca. 7.000 műtárgykartont migráltunk a MuseumPlus-ba. A digitális leltározás alapvető muzeológiai feladata mellett fő szempontként szerepelt a belföldi kölcsönzések MuseumPlusrendszeren keresztül történő teljeskörű ügyintézésének bevezetése is, melyet 2006 szeptemberére sikerült is megvalósítanunk. Mint az előzőekből kiderült, a műtárgyak alapadatainak felvitele mellett a múzeumi ügyviteli folyamatok közül jelenleg a belföldi kölcsönzéseket vezetjük a rendszeren keresztül, 2007-es terveink közé tartozik egyéb ügyviteli folyamatok rendszeren keresztül történő menedzselése, valamint a restaurálási dokumentációk és fotóarchívumunk adatainak felvitele és tárolása is. A projekt koordinátoraként bátran állíthatom, hogy a MuseumPlus bevezetése a digitális leltározás mellett múzeumunk ügyviteli folyamatainak racionalizálást is elindította. A Magyar Nemzeti Galéria részéről e prezentációval szeretnénk elindítani egy olyan kezdeményezést, ami az egyes múzeumok közötti jól tapintható kommunikációs űr betöltésére irányulna konferenciák vagy beszélgetések formájában. Ezt természetesen egy, az alkalmazott rendszerektől és fejlesztő cégektől független kezdeményezésnek szánjuk, melynek végkifejleteként szeretnénk a nemzetközi múzeumi dokumentációs társaságokkal is kapcsolatba lépni. A programhoz e ponton kapcsolódott a Nemzeti Digitális Adattár (www.nda.hu) kollégáinak előadása, melyben tevékenységüket és további terveiket mutatták be a kapcsolódás lehetőségének felvázolásával. Katona Júlia, muzeológus, adatbázis- és webszerkesztő Magyar Nemzeti Galéria A Néprajzi Múzeum 213-as termében a József Attila életművét bemutató nívó-díjas multimédia kiállítás A 20. századi magyar líra világirodalmi rangú képviselőjének 2005-ben ünnepeltük születése 100. évfordulóját. Az évet a Magyar Köztársaság Kormánya emlékévvé nyilvánította, az UNESCO pedig lehetővé tette, hogy párizsi székházában is be379
