Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-11-01 / 11. szám
©Múzeumi Hírlevél j© talmaz. Akiállítás alkalmából megjelenő katalógus 140 képpel illusztrált. Kincses Károly Kettő egy pár Szerelem, udvarlás, esküvő a 20. században Néprajzi Múzeum, földszinti folyosó 2006. október 17.-2007. február 4. A kiállításban a 20. század három időszaka emelkedik ki a témacsoportokba rendezett tárgyak és az azokat kísérő, aláfestő dokumentumok, hang- és fotóanyag közvetítésével. Az első a II. világháború előtti korszak a romantikus-polgári udvarlási és házasságkötési szokásokkal, amelyek a század első felében egyre inkább átkerülnek a parasztság polgárosodó rétegeihez, és lassan kiszorítják a népi hagyományokat. A második korszak az 1970-es, 80-as évek, amelyben a szocialista erkölcs ellenhatásaként a „szabad szerelem" és az ehhez kapcsolódó párválasztási (már nem udvarlási) szokások, természetesen a gazdasági lehetőségek korlátái között új rituálét és új tárgykultúrát alakítottak ki. A harmadik korszak a jelen, a 20-21. század fordulója, amely sok tekintetben az előző korszakok jellemző vonásait, tárgyi és szokásbeli elemeit újítja fel, öltözteti mai, fogyasztói köntösbe, így próbálva meg az örökzöld témát a mai generációk számára is elfogadhatóvá, a rituálét játszhatóvá, átélhetővé tenni. A kiállítás téma szerinti csoportosításban tárja a néző elé e három korszak tárgyi és dokumentumanyagát, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy nemcsak az egyes korszakok jellemző vonásait, tendenciáit mutatja meg, hanem szembesíti a látogatót az idő és a divatok múlékonyságával, az egyik legfontosabb átmeneti rítushoz tapadó, sokszor szép és felemelő, gyakran azonban hivalkodó és álságos vonásokkal is. A tárlat a Kiállítási dominó 2006-> országos rendezvénysorozat keretében a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban rendezett kiállítás budapesti változata. Rendezők: Marx Mari, Megyeri Anna és Kovács Zsuzsa. MOHÁCS Visszatérő képek - Rozsda Endre (1913. Mohács - 1999. Párizs) művei Kossuth Filmszínház Galéria kamaraterme 2006. október 6. - november 30. „Képeket nézek, és azokkal emlékezem saját emlékeimre, és ide tudok hozni olyan dolgokat, amikről azt hittem, hogy már elmúltak. A képemben ott mozog a múlt, a saját múltam, a művészet történelem. .. szüleim múltja, a szüleim előtti múlt és ebből sugárzik minden - a ma, a tegnap, a jövő, megértés, a hovatartozás." Rozsda Endrétől, attól a sokoldalú művész egyéniségtől származik a bevezető idézet, akinek gazdag művészi hagyatékból a Kossuth Filmszínház Galéria - emeleti kamaratermében láthatnak ízelítőt a látogatók. Rozsdától, aki kiszolgáltatva a történelem alakulásának, messze sodródott szülőhazájától. Rozsda Endre neve a magyar közönség számára sokáig ismeretlenül csengett. Miután 1956 telén másodszorra, immár végleg elhagyta Magyarországot, Rozsda a hazai művészet számára megszűnt létezni. Művészete iránt az érdeklődés csak az 1990-es évek közepén kezdett felélénkülni. 1998-ban, a Műcsarnokban csodálhatta meg először a festészeti hagyatékot a maga teljességében a hazai közönség. Ezt követően a magyarországi műkereskedelem és műgyűjtés is felfigyelt Rozsda kvalitásaira. Még a művész életében, 1999 májusában a budapesti Várfok utcai XO galériában, valamint ugyanez év őszén a Várfok Galériában - már Rozsda halálát követően - megrendezett két további kiállítás biztosította a folyamatosságot. Tovább gazdagította a művészről kialakuló képet a 2001 nyarán, a Szépművészeti Múzeum grafikai osztályán bemutatott tárlat, mely a művész grafikai munkásságát ölelte fel. Rozsda elapadhatatlan fantáziája, mesélőkedve, könnyed, magától értetődő stílusa a közvetlenség erejével sodorta magával a látogatókat. Bravúros megoldások, humor, ugyanakkor mély tartalom képez koherens egységet e rajzokon. 2004-ben a Magyar Fotográfusok Házában, bizonyítva Rozsda Endre sokoldalúságát, a fotó hagyatékból is tárlatot rendeztek. Kiváló grafikusművészként, festőként, fotósként, óriási életművet hagyott maga után Rozsda. A Kossuth Filmszínház Galéria kiállításán szereplő festmények és grafikák hazai közgyűjteményekből (Ludwig Múzeum Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Történeti Múzeum - Fővárosi Képtár) illetve két magán gyűjteményből, Szalóky Károlytból és Rozsda Endre családi hagyatékából származnak. A fiatal Rozsda, Aba-Novák Vimos festőiskolájában folytatott tanulmányéve után, 1935-től szerepelt kollektív tárlato329
