Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)

2006-09-01 / 9. szám

mJTúzEUMi Hírlevél J© bevezetésével kísérletezünk: több napos tematikus kézműves­tanfolyamokat szervezünk részükre. A Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteménye idén is meghirdeti levelező pályázatát. A 2006/07-es pályázat témája és címe 'Átvál­­tozások'/Metamorphoses. Az új pályázat Ovidius római költő életén és művein keresztül kívánja bemutatni az érdeklődő gyerekeknek az Augustus kori Róma világát, illetve az antik mítoszábrázolást, tágabban egy történet elmesélésének fő törvényszerűségeit. Kevély Flóra „Csoda Sznofru fáraó korában" -egyiptomi rajzpályázat A Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteménye idén elő­ször hirdetett meg rajzpályázatot gyermekprogramjai keretében. A pályázatra 10-16 éves gyermekek jelentkezhettek, egyénileg és csoportban, legfeljebb 3 alkotással. A pályázat célja az volt, hogy a résztvevő gyermekek az alkotó munkán keresztül jobban megismerjék a fáraókori Egyip­tom művészetét, és kis betekintést nyerjenek az óegyiptomi iro­dalomba is. Éppen ezért, a pályázati felhívással együtt a Westcar papirusz egy részlete is olvasható volt. Ezen a papiruszon olyan történeteket jegyeztek fel, melyeket az óegyiptomi hagyomány szerint Kheopsz fáraónak mondtak el fiai, Khefrén, Baufré és Dzsedefhór. A kiválasztott részlet a fáraó apjának, a 4. dinaszti­át megalapító Sznofru fáraónak az idejében történt varázslatos eseményről szólt. Innen a pályázat címe. A gyermekektől a megadott történet alapján készült saját kompozíciójú, eredeti alkotást: rajzot, grafikát, festményt vagy más síkművészeti munkát vártunk, melyet a fáraókori egyiptomi művészet sajátosságait figyelembe véve készítettek el. Bármilyen, az iskolai oktatás folyamán tanult technikát felhasználhattak. Az előzetes felmérésekhez képest meglepően sok mű érkezett: A beérkezett munkák száma: 340, melyek zömükben egyéni alkotások voltak. A 340 jelentkező zöme iskolai / intéz­ményi (összesen 47) keretben, művészeti vezetővel készítette el munkáját, 24-en egyedül készültek fel. Tizenheten két-két művel, hárman 3-3 művel neveztek be. Szinte az ország minden részéből küldtek be alkotásokat: Bábolna, Bácsalmás, Bag, Baja, Balatonfűzfő, Baranyajenő, Berettyóújfalu, Budapest, Csurgó, Fábiánsebestyén, Gödöllő, Győrszentivány, Hódmezővásárhely, Igái, Jászberény, Kazár, Kecskemét, Kisköre, Kiskörös, Leányfalu, Maglód, Magyarpolány, Marcali, Miskolc, Nagykanizsa, Pécs, Sajószentpéter, Sopron, Szarvas, Szentendre, Tiszadob, Vanyarc, Várpalota, Vásárosnamény, Vaskút, sőt határon túli magyar vá­rosokból is: Nagyszombat / Subotika, Marosvásárhely / Tigru Mures és Székelyudvarhely / Odarheiu-Secuiesc. A művek rendkívül változatos képet nyújtottak. A techni­kák hihetetlenül gazdag skáláját tükrözték: az aquarell, tempera, zsírkréta, grafika; üveg-, textilfestés, hideg tű technikák mellett olyan kreatív újítások is feltűntek, mint például a gyönggyel és kaviccsal kombinált, vagy nádalapú munka, a viaszos gyertyaé­getéses módszer, folyatásos technika és papiruszra emlékeztető, filteres festmények. Néhol a felület kidolgozására is különös hangsúlyt fektettek, így a matt felületek mellett voltak fénye­sek, melyek viasszal bevont külsőt kölcsönöztek a festménynek. A lehetőségeket a méretben is jól kihasználták, hiszen a leg­különbözőbb formájú, léptékű és nagyságú alkotások érkeztek. Kimagaslóan jó eszközhasználatnak lehettünk tanúi, és a témák művészi kidolgozása is sokszor nagyszerű volt. A történet különböző mozzanatait jelenítették meg, többnyire a központi motívumra, a fésű elvesztésére koncentrálva. A téma megkompo­­nálásában némelyek bravúros teljesítményt nyújtottak. Fantasz­tikus, ötletes kompozíciók születtek a több jelenetes műveknél is, melyek mozgalmas képregény jelleggel egész esemény sort örökítettek meg, többeknél hieroglif jeleket is alkalmazva, akár térelválasztó sávként. Néha olyannyira sikerült az egyiptomi jel­legzetességeket megragadni, hogy a kész mű összhatásában első pillanatra azt a benyomást keltette, mintha valóban egyiptomi mester műve lenne. Volt aztán, aki a tónusok telítettségével ját­szott, mások a kontrasztokra fektették a hangsúlyt. Előfordultak karikatúra jellegű alkotások, de túlnyomórészt hagyományos, el­beszélő munkák érkeztek. Külön kiemelném egyes alkotásokon a térérzékeltetésben nyújtott teljesítményt, például a víz különböző rétegeinek bemutatásában, vagy a különleges színhasználatot, mint egy szinte monokróm zöld festmény esetében, vagy éppen a hagyományos, de élénk, tiszta színek segítségével létrehozott síkszerű hatást, avagy épp ellenkezőleg, a vastagon felhordott festékrétegekkel elért domborműszerű hatást. Számunkra meglepő tanulsága volt a pályázatnak, hogy a legnagyobb nehézséget sokak­nak a perspektíva nélküli ábrázolás jelentette. Ez arra mutat, hogy a vizuális információk annyira a 3dimenziós érzékelést közvetítik, hogy már a fiatalok is rendkívül nehezen szakadnak el tőle. Díjak: junior (10-13 év) kategóriában 1. helyezés: Latin Vik­tória és Bolla Fanni, 2. helyezés: Balázs Ivett, 3. helyezés: Nagy Bence - Jármai Gábomé (Nagykanizsa) és Timbuszné Sóber Anikó (Kecskemét) tanítványai és senior (14—16 év) kategóriában 1. helyezés: Fazakas Emese, 2. helyezés: Farkas Zsuzsanna, 3. helyezés: Cziräky Dávid és Huszár Nóra - Makkal Csilla (Marosvásárhely), Menyhei Szabolcs (Kecskemét) és Czirákyné Kiss Edit (Várpalota) tanítványai nyerték. Néhány olyan művészi ihletettségű alkotásra, mely mai formanyelven, mégis egyiptomi jellegű művet hozott létre, kü­lönüljat adtunk. Különdíjak: Móczó Szonja, Krajcsovics Domokos, Szabó Márk, Zubor Lóránd, Bartha Beatrix, Csorna Orsolya, Novák Vivien, Perecsenyi Patrik és Matos Lénárd munkái. A zsűri tagjai voltak: Bartos Zoltán, Győry Hedvig Kevély Flóra, Nagy István egyiptológus (Szépművészeti Múzeum) és Vér­tesaljai Mária tanárnő (Városmajor Gimnázium). A beérkezett művekből kamara kiállítást rendeztünk, melynek megnyitója 2006. június 7-én, a díjátadással együtt volt. A díjakat Nagy Ist­ván, az Egyiptomi Osztály vezetője adta át, a kiállítást Fehér Agnes, 267

Next

/
Thumbnails
Contents