Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-09-01 / 9. szám
miTúzEUMi Hírlevél Az évfordulós események sorába illeszkedik az a konferencia, amelyet a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Lesznai Anna Társaság rendez 2006. október 2-3-án. (L. Konferenciák itthon c. rovatunkat!) Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy az évfordulós események alkalmából Budapestre látogat Lesznai Anna unokájaJászi Péter, aki részt vesz a konferencián, és megosztja velünk a családi legendárium történeteit, ezzel idézve fel nagymamája alakját. Ízelítőül néhány név az előadók sorából: Bajkay Éva, Benedek Katalin, Csorba Csilla, Fehéri György, Földes Györgyi, Gantner Brigitta, Geller Katalin, Horváth Rita, Jászi Péter, Korzim Erika, Lenkei Júlia, Margócsy Klára, Mihályi Gábor, Repiszky Tamás, Rozsics István, Simonovics Ildikó, Szilágyi Judit és Török Petra. Természetesen a névsor még a közeljövőben bővülhet és változhat. A konferencia végleges programja, amelyet közönségprogramok kísérnek majd, szeptember második hetétől olvasható a PIM honlapján: www.pim.hu Török Petra, torok.petra@t-online.hu Sztárvilág a kabuki színházban 19. századi japán fametszetek a tokiói Nemzeti Színház gyűjteményéből Iparművészeti Múzeum 2006. szeptember 12. - november 12. Ne higgyük, hogy napjaink sztárkultusza újkeletű, vagy netán nyugati jelenség. Ami nekünk ma Oroszlán Szonja vagy Csányi Sándor, az a 19. századi japánoknak a kabuki színház sztárja volt. Mai életünket akaratlanul is kíséri - plakátokon, képes magazinokban és a televízió csatornáin - kedvenceink élete. A sztárok a tömegek figyelmét magukra vonzó emberek, akiket kedvelünk vagy elutasítunk, de akiket mi teszünk sztárrá, pár év múlva már a kultúrtörténet részei lesznek, s a róluk készült fotók, cikkek, plakátok, interjúk talán ugyanígy egy kiállításban bukkannak majd fel. Az Iparművészeti Múzeumban most bemutatásra kerülő fametszetek hajdan utcákon, szórakozóhelyeken is hirdették a kabuki színház előadásait, rajongók gyűjtötték, őrizték őket. Ma már egy egész korszakot jelenítenek meg, a parókakészítőtől a színészóriásig számtalan embert téve halhatatlanná, mert ami ma bulvár, holnap történelem... Vajon kik lesznek a mai Magyarország színész sztárjai 2200-ban? Szeptemberben, a színházi idény kezdetén, két hónapra beköltözik a színház az Iparművészeti Múzeumba. Nem is akármilyen színház ez, hiszen a 19. századi japán kabuki zenés-táncos előadásaival, történelmi-, szerelmi vagy a mindennapi élet ihlette darabjaival elevenedik meg a Múzeum falain. A tokiói Nemzeti Színház jóvoltából a kor híres előadásait, sztárjait népszerűsítő fametszetek mellett hangszerek, színházi kellékek és viseletek színesítik a kiállítást. A tokiói Nemzeti Színház gazdag fametszet gyűjteményéből 41 kép érkezik a Japán Alapítvány támogatásával Budapestre, hogy a magyar közönség is megismerhesse a japán kultúra és művészet eme sajátos területét. Magyarországon a kabuki már nem teljesen ismeretlen terület a színházrajongók körében, azonban a szorosan a színházi világhoz kapcsolódó fametszetművészet még nem mutatkozott be kiállítás formájában. Az Edo-kor (1603-1867) városi lakossága Tokióban, Oszakában a fellendülő gazdaságnak köszönhetően jövedelmének egyre nagyobb hányadát fordíthatta szórakozásra. A szórakozónegyedek és a színházak jelentették a közrangúak számára az elsődleges kikapcsolódási lehetőséget, s a „múlandó élvezetek világa” a képzőművészetben is jelentős teret kapott a fametszetek révén. A kabuki színház sikertörténete az Edo-kor sajátos városi kultúrájának jelensége, a zenés-táncos előadások, a történelmi ihletésű darabok, a szerelmi történetek vagy a mindennapokból merített témák színpadi feldolgozása nagy népszerűségnek örvendett. Az egyes színészeket, sikeres szerepeiket, a színházi előadásokat a színes fametszetekkel hirdették, népszerűsítették a színházrajongók népes táborában: egyszerre töltötték be ezek a plakát, a „Pesti Est", a szórólap és a képes magazinok szerepét a korabeli Japánban. A kabuki kultúrának részei voltak az irodalmi körök, a kosztümöket megálmodó textilművészek, a paróka-készítő mesterek, a népes kiszolgáló személyzet, a teaházak és éttermek, valamint a művészek és a nyomatok terjesztői, így a színház és a bálványozott sztárok mellett az Edo-kori városlakók egész világát megismerhetjük a metszetek közvetítésével. A fametszetek a 19. századi kabuki sztárok portréit, a legnépszerűbb előadásokat és szerepeket mutatják be, s megtekinthetjük a korabeli színházak épületeit, valamint a színházrajongó közönséget is. A nyomatok mellett hangszereket, színházi kellékeket, viseleteket is bemutatunk a tokiói gyűjteményből, érzékletessé varázsolva a kabuki világát. A kiállítótérben nagyméretű textilprinteken válik látványossá a színpad és a színház élénk, mozgalmas tere. A kabuki színház történetét és a fametszeteket információs táblákon és leporelló formájában ismertetjük magyar és angol nyelven. A gyerekeket és a fiatalokat külön az ő számukra készülő feliratokkal és vezetővel várjuk! A kiállítás ideje alatt változatos programokra hívjuk meg látogatóinkat! A kiállítást a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum rendezi. Kurátora: Bincsik Mónika A kiállítást támogatja: Japán Alapítvány és a tokiói Nemzeti Színház Luthertől a Bauhausig - Nemzeti kincsek Németországból Budavári Palota, A épület, I. emeleti időszaki kiállítótér 2006. július 25 - 2006. október 15. A Magyar Nemzeti Galéria számára készített adaptáció munkatársai: Roland Enke (Konferenz Nationaler Kultureinrichtungen) Endmdi Gábor, Zwickl András (Magyar Nemzeti Galéria) 259
