Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-09-01 / 9. szám
©íJFúzeumi J^írlevél j© Projektvezető: Bettina Probst (Konferenz Nationaler Kultureinrichtungen), Sandra Thomas (Konferenz Nationaler Kultureinrichtungen; asszisztens) A Magyar Nemzeti Galéria a Konferenz Nationaler Kultureinrichtungen-nel együttműködve mutatja be a Luthertől a Bauhausig. Nemzeti kincsek Németországból című időszaki kiállítást. A Német-Magyar kulturális évad keretében 25 németországi múzeum és műgyűjtemény tárja a látogatók elé művészeti, természeti és tudományos kincseit a Budavári Palota újonnan megnyílt A épületében. Németország kulturális kincseinek gazdagságát a tárlaton olyan központok gyűjteményei reprezentálják, mint Schwerin, Potsdam, Drezda, Weimar, Gotha, Eisenach, Wittenberg, Halle, Lipcse, valamint Chemnitz, Muskau és Branitz. A lutheri reformációtól a Bauhausig ívelő kulturális útvonal egyes állomásait pedig olyan művészek alkotásai fémjelzik mint Johann Sebastian Bach, Caspar David Friedrich, Karl Schmidt-Rottluff, Johann Wolfgang Goethe, Friedrich Schiller, Johann Joachim Winckelmann, Max Klinger, Edvard Munch, Breuer Marcel és Moholy-Nagy László. A kultúrtörténeti tárlat nyolc tematikus egységben, mintegy 350 mű, festmények, szobrok, rajzok, irodalmi és zenei alkotások, ékszerek és tárgyritkaságok kiállításával kalauzolja a látogatókat az európai művészet- és kultúrtörténet ötszáz évén át. A kiállításon megtekinthető Nele Münchmeier Vándor, óvd a természetet!, Wörlitz, Sancoussi, Muskau és Branitz tájkertjei című filmje. A budapesti Magyar Nemzeti Galéria a második állomása a Nemzeti kincsek Németországból. Luthertől a Bauhausig című kiállításnak, amelyet első alkalommal 2005. szeptember 30. és 2006. január 8. között Bonnban, a Kunst- und Ausstellungshalle der Bundesrepublik Deutschland épületében mutattak be. A kiállítás, amely ötszáz év művészet- és kultúrtörténetét öleli fel, a német újraegyesítés tizenötödik évfordulójára jött létre az új szövetségi tartományok és Berlin 25 múzeumának és gyűjteményének közreműködésével. A résztvevő intézmények közül 23 egyúttal a Konferenz Nationaler Kultureinrichtungen (KNK, Nemzeti Kulturális Intézmények Konferenciája) nevű szervezetnek is tagja. A rendezők tudatosan választották a nemzetiszocialisták által bezárt és elüldözött Bauhaust a kiállítás záró fejezetének témájául. Fontos volt és továbbra is fontos az a kérdés, hogy a nemzetiszocialisták rémuralma, illetve a művészeten és a kultúrán akkor elkövetett erőszak, valamint a háború és Németország kettéosztása után mi maradt még meg abból a kulturális örökségből, amelynek gyökerei a mai Németország keleti részében található területeken fekszenek. Mi maradt ebből a gazdag kulturális örökségből, amely a szerencsés korszakokban Európa bármely tájáról, Keletről vagy Nyugatról, Északról vagy Délről érkező hatásokat is képes volt összekötni? A német egyesítés Európa nélkül elképzelhetetlen. Határainak megnyitásával Magyarország nagyban hozzájárult Németország újraegyesítéséhez, ezen túlmenően pedig Európa egységéhez is. Budapest éppen ezért különösen alkalmasnak tűnik a kiállítás Németországon kívüli bemutatására, amely ahhoz is hozzájárul, hogy a kölcsönös művészeti és kulturális hatások mellett bizonyságot szerezhessünk a két ország folyamatos történelmi kapcsolatairól. „ Van az álmatlanságnak, újra felidézésnek, történelmi szemléletnek egy foka, amely az élőnek csak árt, és aki végül tönkremegy miatta, akár egy emberről, egy népről vagy egy kultúráról van szó." Friedrich Nietzsche e szavainak profetikus jelentőséget tulajdonított. Az elmúlt században számtalan ember és egyedülálló kultúra jelentős része pusztult el. Az itt bemutatkozó gyűjtemények között sincs egy sem, amely a 20. század végzetes eseményeit sértetlenül átvészelte volna. A Bauhaus kiűzetése először Weimarból, majd Németországból nem a német kultúrtörténet végpontja, de olyan cezúrát jelent, amellyel naponta szembesülhetünk, és amelynek következményein nem fogunk egyhamar túllépni- sehol Németországban. A Nemzeti kincsek Németországból. Luthertől a Bauhausig című kiállítás azt mutatja be, hogy mivel járult hozzá Kelet-Németország ahhoz, amit egykor az egész világ „német kultúrának" nevezett. 1933-ban a „német" és „kultúra" szavak elszakadtak egymástól, és ellenkező jelentést kaptak. Ennek következménye volt Németország kettéválasztása is, amely politikai értelemben tizenöt évvel ezelőtt megszűnt. A kulturális újraegyesítéshez azonban szükség van a cezúráknak, de éppúgy a közös történelmi gyökereknek a felelevenítésére is. Ebből az alkalomból a 2002-ben Halléban megalakult KNK tagjai ismét megnyitják kapuikat, és nem csupán kölcsönzőként, hanem a kiállítás társszervezőiként is. Amikor Németország még több mint 270 kis államra szétforgácsolt nemzet volt, a kulturális egység eszméje költők, gondolkodók és művészek, illetve műveik tiszteletéből táplálkozott. Az emlékművek és nemzeti emlékhelyek által a kultúra gondoskodott és tanúbizonyságot tett egy széttagolt társadalomegységéről. Ennek a társadalmi összefüggésnek a különböző korszakokból származó emlékei - festmények, rajzok, szobrok, ékszerek és ritkaságok, irodalmi és zenei művek - nemzeti kulturális örökségként egyesülnek ebben a kiállításban. A művek a német kultúra egy eddig kevés figyelemre méltatott, újszerű topográfiai megközelítését szemléltetik, ezért a kiállítás fontos része a Kulturstiftung des Bundes (A Szövetségi Köztársaság Kulturális Alapítványa) által támogatott „Német egyesítés"-programnak. Az egyesített Németország új tartományainak több mint húsz gyűjteményéből, a legszebb darabokból válogatott kiállítás nem csupán méretében múlja felül a korábbi hasonló vállalkozásokat. Az itt bemutatott kincsek egyfelől arról is tanúskodnak, hogy Németország keleti része kultúrtörténeti szempontból évszázadokon keresztül központi szerepet játszott. Ötszáz év alatt- Luthertől a Bauhausig - olyan impulzusok indultak innen, amelyek döntően befolyásoltákegész Európa művelődéstörténetét. Kiállításunk hozzájárul majd ahhoz, hogy ez a körülmény a 260
