Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-09-01 / 9. szám
©kJÍÚZEUMI J^ÍRLEVÉLJ© (Jászi Oszkár), óriási búbos kemencének, akiben a legerősebb a szeretet volt (GräberMargit), egy virágokat és gyümölcsöket szóró misztikus vulkánnak (Balázs Béla), szeretett nővérnek a versben (Ady Endre) ? A választ hátrahagyott irodalmi hagyatékában: verseiben, naplóiban, meséiben, pedagógiai feljegyzéseiben és regényében találhatjuk meg, míg érzéseit, élményeit, a világ képeit terveibe rajzolva, akvarelljeibe festve, és párnáiba hímezve lelhetjük fel. Lesznai munkásságának két alapvető aspektusa - a képzőművészet és szépirodalom - a háborút megelőzően nem volt ismeretlen kortársai előtt. Ma némileg más a helyzet. Lesznai Annát meseíróként, illusztrátorként ismerik - elsősorban az 1978-ban A kis pillangó utazása Lesznán és a szomszédos tündérországban, és az 1981-ben megjelent Lesznai képeskönyvnek köszönhetően. Kevesebben vannak azok, akik költőként is hallottak róla, ám az már önmagában is jó cégér, hogy Lesznai a Nyugat első nemzedékéhez tartozott. Ma, amikor a hosszú évtizedeket átívelő családregények, 'családi sagák' reneszánszát éljük, talán remélni lehet, hogy újból többen felfigyelnek majd Lesznai Anna Kezdetben volt a kert című önéletrajzi ihletésű regényére, amely az 1880-1920 közti időszakban egy felvidéki magyar dzsentri és egy ott letelepedett zsidó család hol összefonódó, hol szétváló történetén keresztül vetíti elénk az akkori magyar társadalom és történelem hiteles és részletes képekből álló tablóját. Mindezek mellett, nagyon ritkán fordul elő, hogy valaki Lesznai Annát mint iparművészt, a hímzések és a tervezés világában egyedit és eredetit létrehozó alkotót, teoretikust és művészetpedagógust ismeri, aki hatalmas életművet hagyott hátra. Az a tény, hogy Lesznai élete jelentős részét (1939-1966) az Amerikai Egyesült Államokban élte, hogy az elmúlt évtizedekben kevés szó esett munkáságáról, és az, hogy az alapkutatás hiányosságait (publikálatlan kéziratai, naplója, levelezése, és az utóbbi időkig szinte feldolgozatlan művészi hagyatéka kapcsán) csak lassan lehet pótolni, aligha segíthette elő életműve helytálló értékelését, és elhelyezését a magyar kultúra, művészet és irodalom palettáján. Lassan talán mégis sikerül törleszteni ezt az adósságot. A Petőfi Irodalmi Múzeum e kettős évforduló tiszteletére „Csak morzsái az eltörött világkalácsnak" címmel egy Lesznai Anna emlékkiállítást rendezett, amely igyekszik kiegészíteni a fentiek miatt igencsak töredékes Lesznai portrét. A kiállítás rendezői Szilágyi Judit és jómagam szakítani kívántunk azzal az egyoldalúan élő képpel, amely Lesznait 'csupán' - bár e szerepben is a legnagyobbak közé tartozik - kedves gyermekmesék írójaként és illusztrátoraként ismeri, és ezzel olymértékben lágyítja - és torzítja - személyiségét, hogy akarva-akaratlanul is hozzájárul Lesznai félreértéséhez és félreismeréséhez. Éppen ezért a kiállítási koncepcióval az alkotói személyiség és az életmű sokféleségét igyekeztünk bemutatni a rendelkezésünkre álló két teremben, kiemelve az életmű legfontosabb és legjelentősebb darabjait. A kiállítás első egységében, egy enteriőrszerűen berendezett szalonban bemutatásra kerülnek a Lesznai számára létfontosságú emberi és szellemi kapcsolatok - a család, Ady, Balázs Béla, Kaffka Margit és a Vasárnapi Kör tagjai. Felidézzük az őt inspiráló felvidéki tájat és a körtvélyesi családi birtokot, ezt az örökké élettől nyüzsgő „nyári szalont", és bemutatjuk alkotói életművének különböző aspektusait a lírájától kezdve a nagyregényén keresztül a mesékig, meseillusztrációkig és művészetpedagógiai munkásságáig. A művek élvezetét gazdag fotó- és dokumentumanyag teszi teljessé. Ki kell emelnünk azokat a magántulajdonban lévő hímzéseket, amelyek páratlan darabjai az életműnek, és első alkalommal kerülnek kiállításra. A második kiállítási egységben, a 'zöld szobában' engedtük, hogy Lesznai versei és iparművészeti tervei átvegyék a látogatók szeme, szíve és lelke felett az uralmat, és teljesen elvarázsoljanak mindenkit e kicsi, de hihetetlenül erős kisugárzású térben. Itt az egymás mellett sorakozó legszebb terveket Lesznai saját szövegei, versei, naplórészletei egészítik ki, teljessé téve az élményt. E szoba hangulatát tovább erősíti, hogy a kiállítás látványtervezői és kivitelezői - a Lesznai művekkel valóban közös hangot találó - Juhász Tibor és Koczka István a pécsi Janus Pannonius Múzeumban található textiltervet festett szőnyeg formájában is kivitelezték. Meggyőződésünk, hogy a terem méltó módon reprezentálja, hogy Lesznai korának - máig érvényes - kiemelkedő iparművészeti tervezője volt, és a kiállítás idézetei, képei és fotói, és persze maguk a művek - a sok törekvésen és műfaji sokszínűségen túl - nem hagynak kétséget a látogatóban a felől, hogy maga a személyiség a pálya főműve, mert Lesznai a legnagyobbak közül való. A kiállításra a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményi anyagain kívül az OSZK Kézirattára, a Magyar Nemzeti Galéria, a Zsidó Múzeum, a hatvani Hatvány Lajos Múzeum, a pécsi Janus Pannonius Múzeum és több magánygyűjtő kölcsönzött Lesznai alkotásokat és dokumentumokat. Matuz Edit múzeumpedagógus az ifjú látogatóknak kék pillangóval díszített tarisznyákat készített ki, amelyekben Lesznaival kapcsolatos munkalapok, képek, ceruzák vannak. Ősszel az iskolaév kezdete után gyermekfoglalkozások is lesznek az Irodalmi Múzeumban. A kiállítás Budapesten november végéig látogatható. A Lesznai anyagot ezt követően a berlini Magyar Intézet váija majd 2007 januárjában. A Petőfi Irodalmi Múzeumnak kiemelt szerep jut a Lesznai kutatásban, hiszen a múzeum Kézirattárában található húsz füzet. Ezek Lesznai Anna naplói, amelyek az 1912-1954 közötti időszakban íródtak, és néhány rövidebb közléstől eltekintve, máig publikálatlanok. Lesznai Anna naplófeljegyzései kora szellemi, történeti és persze személyes életének mintegy 1200 oldalas krónikáját adják. E megkerülhetetlen dokumentum 2006 őszén a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Heves Megyei Múzeumok Igazgatóságának Hatvány Lajos Múzeuma kiadásában jelenik meg, emellett Szilágyi Judit rendezi sajtó alá Lesznai Anna szecessziósszimbolikus meséinek a PIM Kézirattárában őrzött, publikálatlan, legszebb darabjait. 258
