Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-07-01 / 7-8. szám
©i^ÚZEUMI J/íRLEVÉLJ© 56-osok Szegeden 2006. június 19-én, a Móra Ferenc Múzeum fotográfusa, Dömötör Mihály idős 56-os szegedi forradalmárokat fényképezett a Megyeházán. Ebben az időpontban harminc egykori harcos lett lefényképezve, összességében pedig hetven 56-os résztvevőről készült felvétel. A Fejér Dénes, a Pofosz megyei elnöke és Tandi Lajos újságíró által életre hívott kezdeményezésnek köszönhetően mindenkiről készült egy fotó, illetve mellékelik hozzá a korabeli 1956-os arcképüket. Az ötlet onnan származik, hogy az 1900-as évek elején Pfote/ózseffényképész több mint százharminc egykori 1848-as veteránról készített fotókat, amely mindmáig értékes forrása a történeti kutatásnak. A most készült fényképek és az 1956-os fotók egyaránt bekerülnek a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményébe, így örökre megmaradnak a jövő számára. Ezen túlmenően ősszel az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján a Megyeházán kiállítás keretében mutatják be az elkészült képeket. A felvételek mellett közük majd az 56-os forradalmár nevét és hogy miként vett részt az eseményekben. Medgyesi Konstantin ß Ébli Gábor: Magyar Gyűjtemények 1945-2005 Kiad.: Enciklopédia Kiadó Budapest, 2006. A kötetet fellapozva, a megjelenés örömén kívül, pályám kezdete ötlött eszembe. 46 évvel ezelőtt július 1-jén jegyeztem el magam a Művelődési Minisztérium Múzeumi Főosztályával. Első - csaknem önálló - munkám a korszak nagy vívmányának, az ún. lakbérpótlék mentesítésnek a lebonyolítása volt. A hazai, különféle magángyűjtemények 1949-es védetté nyilvánítása ( közismerten:„államosítása”) óta, ez volt az első gesztusa az államnak a magánkézben lévő nemzeti örökség érdekében. Az iljabbak kedvéért: le kellett írni, a második világháború befejezése óta első alkalommal 1960-ban emelték fel a bérlakások havi díját. Sajnos az emelés mértékére nem emlékszem, és nem találtam e téren autentikusnak számító kortársat sem, aki erre válaszolhatott volna. Az biztos azonban, hogy a „nemzeti érdekű védett gyűjtemények" tulajdonosai - a tárgyak elhelyezésétől függően - szobánként havi 60 forint bérpótlékot kaptak az államtól. Természetesen akkor, ha gyűjteményük erre valóban rászolgált. A tulajdonosok bejelentése alapján az országos múzeumok munkatársai hónapokon keresztül szemléztek és véleményeztek. Az őrületes mennyiségű védett tárgy, melynek nyilvántartásától nagyon nehezen szabadultak meg az elmúlt években a múzeumok, ekkor gyűlt össze. Az ismert gyűjtemények mellett sok addig lappangó gyűjtemény és tárgy került elő. A végső engedély kiadása előtt, mint minisztériumi referens, kollégáimmal - mindig mással - összesen 202 magángyűjteményt látogattunk végig.. A kollekciók azonban nem a szocializmus évtizedeiben keletkeztek. Szerencsésen túlélték a háborút tulajdonosaikkal együtt, vagy már örökösök kezébe kerültek. A 202 darab védett gyűjteményből több messze elmaradt az átlagos nagyságrendtől, neves mesterek képei díszítették a régi fényétől kissé már megkopott polgári otthonokat. Sok helyen látszott az eladott képek helye a falakon. Olcsó áron vesztegették el a legjobb darabokat, szükségük volt pénzre a megélhetéshez. Ébli Gábor érdekes, izgalmas könyvét olvasva sorra megelevenednek a patinás gyűjtemények és gazdáik: Glücksék, Selinkóék, Steinerék, Weisz főorvos és sorolhatnám. Több, a védetté nyilvánítást addig elkerülő vegyes gyűjteménnyel is találkozhattunk, sőt gyakran a napi használatban lévő antik bútorokat is gyűjteményként fogtuk fel. A lakbérpótlék rendelet természetesen kiterjedt minden muzeális gyűjteményre. Nem hagyható említés nélkül a Krisztinkovics-féle nagyszerű habán kerámia-együttes, vagy Borsos Béla csodálatos üveggyűjteménye. Alkalmunk volt régi könyveket gyűjtőkkel is találkozni, sőt, az akkor kuriózumnak számító detektívregény kollekcióval is. Talán nem túl profán, ha megemlítem a pornókép-gyűjtőt, aki mindent elkövetett, hogy csak legalább egy pillantást vessünk a képeire. Egyes darabok vagy akár teljes gyűjtemények az évtizedek során múzeumi tulajdonba kerültek, sok eltűnt belőlük, több gyűjtemény külföldre került. Az említett, ritkaságnak számító habán együttes pl. a vancouveri múzeumot gazdagítja. Jó néhány gyorsszolgálati módszerrel védett képről az elmúlt évek felülvizsgálata kiderítette, hogy érdemtelenül juttatta számukra az állam a kemény 60 forintokat... A rendelet megjelenése „felébresztette” az alvó gyűjteményeket. A használtcikk kereskedők közül egyre többen kezdtek el használt bútorok, ruhák stb. mellett „használt" antik tárgyakkal is foglalkozni. Érdekes módon a lakbérpótlék rendelet végrehajtása indította el a még mára sem áttekinthető, háború utáni magán műkereskedelmet. Völgy. 2006. Déry Konstantin képei. Budapest Galéria 235
