Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-07-01 / 7-8. szám
m^úzEUMi Hírlevél Jg> egy önértékelésre alkalmas szempontrendszert. Ez öt területre terjed ki:- a vezetés, adminisztráció és ellátó folyamatok- gyűjtemények- kutatás, dokumentáció, nyilvántartás- információ és tapasztalat átadása- a múzeum hatása a felhasználók körében Az amerikai, brit, holland és norvég értékelési szempontrendszer ismeretében az öt munkacsoport kidolgozta a maga kérdéseit, 239 kritériumot, amelyek alapján egy múzeum felmérheti, hol tart, mivel lehet elégedett és mi hiányzik. Minden kritériumot kétféle szempontból vizsgáltak: hogyan felel meg neki a múzeum (osztályzat 1—5-ig), és mennyire fontos ez a múzeum számára (három kategóriába sorolhatták). Önmagában a kritériumrendszer és az értékelés is tájékoztat. A rendszer működését mégis legkönnyebb egy extrém példán bemutatni: ha egy adott területen a múzeum saját tevékenységére egyest ad, de a „nagyon fontos" kategóriába sorolja, máris látni, hogy itt fejlesztésnek értelme van. 38 múzeum jelentkezett önként, hogy tesztelje a rendszert. Az „osztályzatokat” nem egy munkatárs vagy vezető adta, hanem a kollektíva állapodott meg róluk. Hasznosnak találták, és sok múzeum jelezte, a munkatársak sokkal jobban megértették egymás munkáját. Hat múzeum esetében külső szakértők is elvégezték ugyanazt az értékelést. Most itt tart a folyamat. Ősszel értékelik az eredményeket és a kritériumrendszer kikerül az internetre (az EMAC résztvevők reménye szerint angol nyelven is), (v.ö. Balázs György cikkével a Múzeumi Közlemények 2003/2. számában, Kócziánné Szentpéteri Erzsébet és HolportÁgnes válaszával a 2004/2. számban.) Az utolsó plenáris ülés az EMAC jövőjével foglalkozott, Barbara Woroncow természetes, lényeglátó elnöklésével. Megerősítették, hogy a konferenciasorozatot értékesnek tartják, folytatni kívánják. A mostani tapasztalat alapján állandó programként kívánják beemelni a kiválasztott helyi múzeumok látogatását. A tanácsadók szeretnék létrehozni saját szakmai szervezetüket, és keresik ennek formáját, esetleg nagyobb egyesületekhez vagy szövetségekhez való csatlakozását (a NEMO neve hangzott el többször). 6 tagú bizottságot választottak (magyar részről Korenchy Anikó Van benne), hogy a 2008-as ausztriai (Graz) konferenciáig a szerveződés lehetőségeit vizsgálják meg és tegyenek javaslatokat. Több javaslat hangzott el a témákra vonatkozóan is, de a végleges főtémát majd csak a rendezők hirdetik meg. Úgy látom, a magyar rendezvény mérföldkő lehet az EMAC történetében, mert nemcsak a kissé szétzilálódott konferencia-sort sikerült folytatni, hanem - elsősorban a tanácsadói rendszerben élen járó Egyesült Királyság és Hollandia tanácsadóinak javaslatára - a szervezettebb, tervezettebb együttműködés irányába is elmozdultak. Ha Magyarországon is kialakul valamilyen hasonló tanácsadói rendszer, nagyon hasznos lesz nagyobb számban részt vennünk a grazi konferencián. Vásárhelyi Tamás, Magyar Természettudományi Múzeum Találkozások A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára „Találkozások - ismerkedés" című sorozata az első meghívott vendég előadásával megkezdődött. A 2006. májusi Múzeumi Hírlevélben tettük közzé, hosszú és nehézkes előkészítő munka után a programunk tervét, s hirdettük meg az első előadást. Célunk, hogy minden évben egy-egy külföldi kolléga meghívásával nemcsak a nemzeti múzeumi kollégáknak, hanem minden fénykép gyűjteményt gondozó muzeológus kollégánknak ismerkedési, tájékozódási lehetőséget biztosítsunk az adott ország fotóarchívumainak, egy-egy gyűjteményének megismerésére. Nem könnyű pénzügyi viszonyaink mellett szinte két évbe telt, amíg javaslatunkból, a Nemzeti Múzeum tudományos tanácsának támogatásával olyan terv lett, amihez a szükséges anyagiakat is meg tudtuk teremteni. A Nemzeti Múzeum a szállás és ellátás, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Múzeumi Osztálya az útiköltséggel, a budapesti Olasz Kulturális Intézet pedig a tolmácsolás biztosításával járult hozzá a program megvalósításához. 2006. május 25-én késő délelőtt a mintegy negyven főnyi hallgatóság (valamennyien fényképgyűjteményeket kezelő muzeológus kollégák Budapestről és vidékről) a Magyar Nemzeti Múzeum Pollack-termében gyűlt össze, hogy meghallgassa dr. Silvia Paoli asszonynak, a milánói városi történeti fényképgyűjtemény kurátorának előadását. A kurátor asszony általános áttekintést adott az olasz múzeumi törvényekről, amelyek a fényképgyűjteményekre vonatkoznak, vázolta a gyűjtési és kutatási irányokat. Előadásában konkrétan bemutatta a milánói gyűjtemény történetét, a nagyobb egységeket, amelyekből kialakult. Beszélt a raktárak helyzetéről, a tároló anyagok beszerzéséről, a restaurálás problémáiról. Érintette a számítógépes nyilvántartással kapcsolatos problémákat, Silvia Paoli a Nemzeti Múzeumban 231
