Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-06-01 / 6. szám
m^ÚZEUMI J^ÍRLEVÉLJ© rétegek számára is hozzáférhetővé tette a divat követését. Rövidesen mindenki ruhatárában megtalálható lett egy-két divatos holmi. A szegediek az ünnepi öltözködésben sokáig a paraszt- és a polgári viselet elemeit használták tovább. A századforduló idején a szegedi belváros szinte minden utcájában létezett egy vagy több ruhakészítő szalon, de a külvárost is behálózták a kisebbnagyobb szabóságok - sok száz iparosnak munkát és megélhetést biztosítva. A szabó szakmán belül különböző kategóriák léteztek: voltak úri szabók, készruhakészítők, vásározó szabók, egyenruha készítők, gyári konfekciósok, divatszűcsük és papi szabók is. Napjainkban a szabóságok hanyatlásának, megszűnésének lehetünk tanúi. Az emberek a nagyáruházakban vásárolnak és a kevés megrendelő nem képes eltartani a magas rezsiköltséggel működő üzleteket. A csekély tőkével rendelkező szabók manapság inkább csak ruhajavításokra vállalkoznak. A most készülő kiállítás anyagát Katkóné Bagi Éva az 1880- tól 1980-ig tartó időszakból válogatta. E száz esztendő viseletéinek bemutatásával szeretné megismertetni a szegedi divatirányzatok fontosabb állomásait a díszmagyartól a miniszoknyáig. M. K. Vándorkiállítások Munkácsy Szegeden Móra Ferenc Múzeum 2006. május 12. -július 2. Tízezreket várnak a Móra Ferenc Múzeum Munkácsy-kiállítására. A tárlat rendezői ígérik, nem mindennapi élményben lesz részük a festészet szerelmeseinek. A kiállításnak helyt adó díszterem egészen átalakult, a lehető legmodernebb, a XXI. század elvárásainak megfelelő világítástechnikának köszönhetően világszínvonalú rendezéssel szembesülhetnek majd az érdeklődők. Munkácsy: Apa születésnapja. (Pákh Imre gyűjteménye, New York.) Munkácsy: Ásító inas. (Pákh Imre gyűjteménye, New York.) Munkácsy Mihály festményei szétszóródtak a nagyvilágban. Pákh Imre, az Amerikában élő magyar műgyűjtő kezdte el a szinte reménytelennek tűnő vállalkozást, az életmű egybegyűjtését. Célul tűzte ki, hogy minél több a műkincsforgalomban lévő Munkácsyképet szerezzen meg. A szegedi kiállítás törzsanyagát Pákh Imre huszonnyolc darabos kollekciója képezi. A Pákh-gyűjtemény részeként találkozhatnak például a látogatók a Munkácsy inas élményei alapján 1869-ben készült Ártó inas című festménnyel, amelyet hosszú évtizedek után láthat Magyarországon a nagyközönség. Mindezen túlmenően látható a Magyar Nemzeti Galéria nyolc festménye, köztük a Siralomház című világhírű műhöz készült tanulmányok, a Krisztus Pilátus előtt és a Golgota redukciója, illetve az Ecce Homo vázlata. A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum négy, a Munkácsy Emlékház két képpel járul hozzá a tárlat sikeréhez. A szegedi Móra Ferenc Múzeum a maga gyűjteményéből - a kiállítás keretében - a Honfoglalás és a Lány tálcával című alkotásokat bocsátja közszemlére. Nagy Imre művészettörténész, a tárlat rendezője szerint „az sem csalódik, aki Munkácsy érzékeny, a személyiségjegyek visszaadásában is jeleskedő portréira vagy egyszerűségükben is lenyűgöző tájképeire kíváncsi. Kijelenthetjük: egyszeri és soha vissza nem térő alkalom, hogy Szeged városában Munkácsy Mihály munkáságát ezeken a műveken keresztül megismerjük." A Móra Ferenc Múzeum munkatársai arra számítanak, hogy hatalmas lesz az érdeklődés a legismertebb magyar festő sze-191
