Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-06-01 / 6. szám
m^TúzEUMi Hírlevél J© gedi kiállításán. Ennek megfelelően 24 ezer jegyet rendeltek előzetesen a nyomdától. Több mint 10 ezer szórólap készült. Szintén a tárlat népszerűsítését szolgálja, hogy ötven helyi busz hátsó üvegén helyezték el a Munkácsy-kiállításra csalogató plakátokat. BÉKÉSCSABA „Új utakon Munkácsy nyomában - Szóval és képpel Munkácsy-díjas művészeinkről" Sorozatunk következő előadásán bemutattuk Ruzicskay György festőművész, grafikust (Munkácsy-díjas, Érdemes és Kiváló művész) és a neki emléket állító szarvasi múzeumot. A Ruzicskay György képeiből válogatott kamara-kiállítás a Munkácsy Mihály Emlékház Kistermében 2006. május 18. és augusztus 18. között látható. Mészáros Zsuzsanna DEBRECEN Múltunk a kutak tükrében Régészeti kiállítás a Kölcsey Művelődési Központ helyén végzett feltárásról Déri Múzeum 2006. május 5 - október 29. A Déri Múzeum Régészeti Osztálya 2004. július 14. és augusztus 15. között törvény adta jogával élve régészeti felügyeletet gyakorolt a régi Kölcsey Ferenc Művelődési Központ bontásakor, és az új kulturális és konferenciaközpont kivitelezésekor. Amikor bizonyossá vált, hogy a területen régészeti jelenségek találhatóak, akkor még az építését megelőzően, 2004. augusztus 16. és november 30. között Szolnoki László és Ringer István régészek vezetésével 5.351 m2-en feltárás kezdődött. Az ásatás során a Déri Múzeum szakembereinek lehetőségük nyílt a régi Paptava, illetve Füvészkert pontos helyének megismerésére, valamint a tó partján előkerült objektumok és leletek szakszerű megmentésére. Amint ez a kiállítás 2006. október 29-én véget ér a Déri Múzeumban, rögtön országos körútra indul. Ezután reményeink szerint a legnagyobb és legszebb kútrekonstrukciók végleges helye az új Kölcsey Központ lesz, amelyről már tárgyalásokat kezdeményeztünk az üzemeltetőkkel. A több hónapos kutatómunka folyamán túlnyomó részt kutakat, valamint mélyebben fekvő gödröket, árkokat és házalapokat tártak fel a régészek. Mindezen objektumtípusok közül a különböző korokból megmaradt kutak voltak azok, amelyek a legjobban megőrizték a régmúlt emlékeit. A kiállítás ötletét is ezen objektumok, valamint az ásatás során tapasztalt hatalmas érdeklődés adta, amelynek a rendezést és kivitelezését a fentebb említett két régész - Szolnoki László és Ringer István - mellett Balogh Csaba grafikus koordinálta. A kiállítás létrejötte számos szakember munkájának, továbbá a Nemzeti Kulturális Alapprogramnak és néhány debreceni illetőségű cég támogatásának köszönhető. A kiállításban a kutak fejlődési sorrendje egy időösvényt képez, amelyen keresztül a látogató korszakonként megismerheti a különböző kútszerkezeteket, valamint az ehhez kapcsolódó gazdag leletanyagot, vagyis a mindennapi életet egy őskori településtől kezdődően az újkori Debrecennel bezárólag. A kiállítás öt egységre bontható, amelyek közül a legjelentősebb a középkori Debrecen emlékei. Ez igényelte a kiállításban a legnagyobb bemutatóteret és méreteiben a legnagyobb kútrekonstrukciókat is, éppen ezért a középkorban itt állt Mesterfalvára és leleteire megkülönböztetett figyelmet szenteltek a kiállítás készítői. Feltárás a régi Művelődési Ház helyén: A kiállítótérbe lépve megismerhetjük a kiállítás szándékát és a feltárás részleteit egy rövid bevezető keretében. Kora rézkor: A következő egységben egy őskori, földbe ásott kút a leleteivel, valamint az egykor a Füvészkert helyén elterülő Paptava kerül bemutatásra, amellyel megkezdődik az időutazás. Római császárkor (szarmaták): Továbbhaladva egy római korban élt népesség vesszőfonatos kútját találja a látogató, amelyet élethűen és újszerűén lehet megtekinteni. Középkor: A szarmaták időszaka után kerül kibontásra Debrecen egyik középkori települése: Mesterfalva, amelynek mindennapi életét egy maketten, két kútrekonstrukción (egy faszerkezetes és egy hordóbéléses kút), továbbá négy mesterség (famegmunkálás, fazekasság, húsfeldolgozás, bőrművesség) leletanyagán keresztül lehet megismerni. Újkor: Az utolsó részben következik az újkori Debrecen, két jellemző kúttípussal, egy 18-19. századi bödönkúttal és egy 19. századi téglabéléses kúttal, amelyeket az eredeti anyagaiból építettek fel. A kiállításban az értelmezést rövid magyarázó szövegekkel, fényképekkel, térképekkel, ábrákkal és rajzokkal igyekszenek segíteni a rendezők, valamint ehhez kapcsolódóan egy rövid, ismeretterjesztő kiadvány is megjelent, amelyben a régészek részletesebben szólnak az egyes korszakok kútjairól és a késő középkori-kora újkori Debrecen mindennapjairól. Akiállítás legnagyobb jelentősége, ugyanakkor legfontosabb célja az, hogy első ízben legyen látható a debreceni polgárok és a városba látogató turisták számára a talpunk alatt megbújó múlt, Debrecen történelme egy régészeti feltárás segítségével. Mindemellett tárlatvezetéssel, múzeumpedagógiai (pl. „mini ásatással", „restaurátori munkával”) és számos közművelődési programokkal segítik a múzeumban dolgozó szakemberek a könnyebb megértést. A feltárásról várhatóan 2008-ban fog megjelenni a több szakcikket tartalmazó, főleg a középkori és újkori Debrecen életével is foglalkozó monografikus kötet, illetve az ásatás során talált leletekről szóló katalógusrész. 192
