Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)

2006-06-01 / 6. szám

m^úzEUMi Hírlevél m vegekben is tetten érhető. Szentendréről: Vas István, Hamvas Béla; Leányfaluról: Gyulai Pál, Móricz Zsigmond, Karinthy Ferenc, Márai Sándor; Visegrádról Aprily Lajos, Cseres Tibor, Hegedűs Géza; Kisoro­­sziból Mészöly Miklós. A névsor nem teljes és nem is lehet az, hiszen hely hiányában csak ízelítőt tudunk adni abból a tervezett képes irodalmi szöveggyűjteményből, amely részletes, a lehetőségekhez mérten teljes képet nyújt majd kistérségünk - a Dunakanyar és a Pilis-hegység izgalmas tájegységeinek - szépirodalmi emlékeiről. A kiállítást megnyitotta: E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója Együttműködő partnerünk: Dunakanyari és Pilisi Ön­kormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása A kiállítást támogatta: Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériuma; Korona étterem, Szentendre; Pilis-Dunakanyari Hírmondó Kovács Annamária, dr. Sin Edit SZÉKESFEHÉRVÁR IV. Nemzetközi Művészkönyv-Kiállítás Csók István Képtár - Városi Képtár, Deák-Gyűjtemény 2006. május 20 - szeptember 17. A székesfehérvári Szent István Király Múzeum közel húsz éve foglalkozik a művészkönyv-műfajjal. 1987-ben rendeztük meg „Meglepetés olvasóink részére" címmel az I. Nemzetközi Művészkönyv-kiállítást. Ezen mintegy 300 munka szerepelt, melynek nagy részét a művészek később a múzeumnak ajándékozták, ezzel megalapítva az első és máig is egyetlen olyan művészkönyv-gyűjteményt, mely magyarországi mú­zeum tulajdonában van. A következő években a gyűjtemény tovább fejlődött, és kapcsolatot teremtett számos könyvművésszel, művész­könyv központtal, kiadóval, gyűjteménnyel és archívummal. 1994-ben került megrendezésre a II. Nemzetközi Mű­­vészkönyv-kiállítás, majd 2000-ben a III. Nemzetközi Művész­­könyv-kiállítás. A gyűjtemény folyamatosan gyarapodik, jelenleg mintegy 1200 munkát tartalmaz. Ezek a képzőművészeti alkotások különböznek a hagyo­mányos könyvektől, funkciójuk nem az olvasás. Míg a legtöbb ember egyetértene a könyv definíciójában, nehézségekbe ütkö­zünk, ha a művészkönyvet egyetlen, egyszerű állítással szeretnénk jellemezni. Ha művészkönyvről beszélünk, a könyvre vonatkozó meghatározás elveszti egyértelműségét - akár a formátumot, anyagot vagy a tartalmát nézzük: a művészkönyv elsősorban műalkotás. A legváltozatosabb technikákkal (másolás, nyom­tatás, metszés, ragasztás, forrasztás, varrás), a legkülönfélébb anyagokból, eszközökből (fa, papír, műanyag, réz, ólom, vászon, gipsz, textil) készülnek. A művészkönyvek bővelkednek vizuális ötletekben és tartalomban; színesek és változatosak. A két helyszínen megrendezett kiállítás „kísérő-kiállí­tásaként" Matej Krén szlovák képzőművész könyvekből épített installációját mutatjuk be a Csók István Képtárban. Matej Krén könyvfalai és -építményei a végtelen memóriának és a könyvekben rejlő tudásnak, a felgyülemlett információnak szimbólumai; ezzel a gondolattal projektje szervesen kapcsolódik a művészkönyv-kiállí­­tás szellemiségéhez. A Csók István Képtárba szánt Omphalos című „könyvkupolája”, ez az egyedülálló, látványos installáció külön­leges élményt nyújt a nézőknek, grandiózus megformálása révén nagy vonzerejű részét képezi művészkönyv-kiállításunknak. SZEGED A díszmagyartól a miniszoknyáig Fekete-ház 2006. május 24-től Korabeli szabóműhelyeket, kalapos szalont és századfordulós próbafülkét is kialakítanak a Móra Ferenc Múzeum történeti kiál­lítóhelyén, a Fekete házban a hónap végén nyíló „így öltözködött a szögedi nemzet, a szabóipar dicsérete" című tárlaton. Mindezek mellett több mint száz fotó és húsz korhűen beöltöztetett bábú érzékelteti majd a divat folyamatos változását. Egy ember ruházata régebben is megmutatta viselőjének a társadalomban elfoglalt rangját. A szövet minősége, tisztasága, új vagy használt állapota, színe, szabása utalt az illető pillanatnyi anyagi helyzetére. Az öltözködés mindig feltörekvő volt, a lentebb lévők igyekeztek utánozni a mintaadó elit stílusát - mondj a Katkóné Bagi Éva, a viselettörténeti kiállítás rendezője. A 20. században be­induló tömegtermelés és konfekcióipar azonban a kevésbé módos 190

Next

/
Thumbnails
Contents