Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-05-01 / 5. szám
oi^Túzeumi Hírlevél (Magyarország), Adóm Zoltán (Magyarország), Benk András (Románia), Csíkvári Péter, Makovecz Anna, Sugár Péter, Szilágyi Lenke (Magyarország), Magdalena Frey (Ausztria). Kényszermunka 1944-1945 Magyar zsidók az SS ausztriai munkatáboraiban Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény 2006. május 3. - 2006. július 16. Új időszaki kiállítás nyílik a Holocaust Dokumentációs Központ Páva utcai központjában. Az intézményhez tartozó egykori, két háború között épült zsinagóga női karzatán megnyíló tárlat a modern kori magyar történelem egyik tragikus mozzanatát mutatja be: magyar zsidó állampolgároknak a náci Németország által megszállt Ausztria (Ostmark) területére kényszermunkára szállítását 1944-1945-ben. Magyarország német megszállását követően (1944. március 19.) a Kasztner Rezső, Brand Jenő és Komoly Ottó által vezetett, cionistákat magába tömörítő Zsidó Segély- és Mentőbizottság felvette a kapcsolatot a már a háború utánra készülő Adolf Eichmann SS-Obersurmbannführer stábjával annak érdekében, hogy legalább néhány ezer embert megmenthessenek az ekkor már gőzerővel folyó halálgyári pusztulástól. Az embermentőket a külföldi diplomaták is segítették (Raoul Wallenberg, Carl Lutz, Angeb Rótta és mások). A németeket háborús veszteségeik pótlása, önmentés és egyéni haszonszerzés vezették. Hosszú alkudozások eredményeképpen Kasztnernak sikerült elérnie, hogy - pénz fejében - hat vonatszerelvénybe zsúfolt, jobbára alföldi zsidót az Ostmark területére vigyenek kényszermunkára 1944 június végén. Ezek egyike, az ún. „mintavonat" kalandos úton decemberben Svájcban kötött ki, utasai megmenekültek. Az első tematikai egység térképek, fényképek visszaemlékezések segítségével mutatja be az 1942 óta működő Zsidó Segély- és Mentőbizottság tevékenységét. A második tematikai egységben tárlókban elhelyezett tárgyak a Kasztner-vonatok Stasshofba érkezését mutatják. E Bécs közelében levő vasúti rendezőpályaudvaron volt az az átmeneti tábor, ahova a vonatok beérkeztek és utasaikat szétosztották Ausztria területére. Sajnos kevés tárgy maradt meg, hiszen a foglyoktól elvették holmijaikat, az SS-nek pedig nem volt érdeke, hogy működésük emléke megőrződjön. A dokumentumokat jól kiegészítik a munkatáborok, altáborok elhelyezkedését - a mai Bécs, Alsó-Ausztria, Felső-Ausztria és Burgenland térségében - ábrázoló részletes térképek. A kamara kiállítást a Bécsi Zsidó Hitközség által a 2005. év során a Holocaust Dokumentációs Központnak ajándékozott hagyaték bemutatása zárja: az Alsó-Ausztria területén (akkor: Gau Niederdonau) 1945. május 2-án Hofamt Prielben meggyilkolt, korábban Debrecen térségéből kényszermunkára elhurcolt férfiak, nők és gyermekek megtalált, megőrzött anyagai három család tükrében. Az összképet lapozóba elhelyezett újságcikkek, DEGOB- jegyzőkönyvek, memoárok és Bihari József személyes, szépen megírt naplója teszik teljessé. A kiállítás célja tehát, hogy emléket állítson az áldozatoknak, valamint hitelesen bemutassa a vészkorszak történetének a nagyközönség előtt talán kevésbé ismert fejezetét. Szécsényi András Menasági Péter kiállítása Budapest Galéria, Lajos utca, 2006. május 28-ig 151
