Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-05-01 / 5. szám
(Sl^TúZEUMI jj^ÍRLEVÉLM Andrássy Dénes (1835-1913) - a műkedvelő, műgyűjtő arisztokrata Budapesti Történeti Múzeum 2006. május 12. - augusztus 21. Az Andrássy család Erdélyből származó magyar mágnáscsalád volt. A XVI. század végén Magyarországon telepedtek le, a XVII. század végén pedig két ágra oszlottak. Egy régebbi, betléri és egy fiatalabb, monoki vagy másként hosszúréti ágra. A kiállítás első része a családot és a helyszínt mutatja be, rövid történeti áttekintést ad az Andrássyakról, valamint betléri kastélyukról és krasznahorkai várukról, a betléri ág életének két fő helyszínéről. Mind az Andrássyak, mind pedig a két helyszín bemutatására grafikák, fotók szolgálnak, tárgyi dokumentumanyaggal kibővítve. A második rész Andrássy Dénes személyével foglalkozik, tanulmányaival, ízlésével, képzettségével - itt mutatunk be műveiből csaknem száz rajzot, akvarellt, festményt. A harmadik rész témája a gyűjtés története, Andrássy Dénes műpártolói tevékenysége, illetve a műgyűjtemény maga, valamint az annak őrzésére felépített krasznahorkaváraljai képtárépület, a korszak egyetlen ilyen emléke. Ajelenleg jórészt a budapesti Szépművészeti Múzeumban őrzött festmények közül egy kölcsönkért kép illusztrálja a gyűjtemény anyagát, valamint korabeli fotók, dokumentumok és a képtár Münchenben kiadott katalógusa, itt láthatjuk Andrássy Dénes gróf Róna József által készített mellszobrát, amelynek egészalakos változatát a műcsarnok előcsarnokában tervezték fölállítani, műpártoló tevékenységéért hálából. A negyedik rész az Andrássy Dénes - Franciska mítosz bemutatása, a krasznahorkai várban berendezett Andrássy Franciska ereklyemúzeum műtárgyaiból válogatott tárgyak, grafikák, festmények, fotók, dokumentumok segítségével. Az utolsó rész a Krasznahorka vára közelében emelt mauzóleum épületével foglalkozik, e különleges emlék bemutatásához rendelkezésre állnak az eredeti tervek, makett, rajzok, akvarellek. A rozsnyói könyvtár Gróf Andrássy Dénes 2.000 koronás adománya lehetővé tette az 1600 darabot számlaló rozsnyói Városi Könyvtár létesítését. A bőkezű gróf nemsokára újabb 2.000 koronát ajándékozott oda. A könyvtár ünnepélyes átadása 1903. december 20-án történt, és a megnyitott könyvtár első látogatója maga Dénes gróf volt. Gróf Andrássy Dénes művészeti alapítványa Andrássy Dénes gróf, a művészetek iránti szeretetéből, valamint a magyar művészet fellendülésére 1896-ban kiváló tehetségű fiatal festők számára, ösztöndíj alapítványt létesített, 16 darab, 5.000 forint értékű pénztári jegye formájában. A sikeres ösztöndíjasok sorába olyan személyiségeket sorolhatunk, mint például Simay Imre Károly, Budai Sándor, Ferenczy Valér, Gót Móric vagy pedig a miskolci származású Halász-Hradil Elemér, aki az Andrássy család egyik tagjának megörökítése alkalmával vonta magára a gróf figyelmét. A krasznahorkaváraljai képtár Andrássy Dénes gróf külföldi, de főleg a müncheni tartózkodása alatt szerzett festmények és szobrok elhelyezésére az 1908-1909- es években Krasznahorkaváralján képtárat építtetett. A szeceszsziós stílusú, felsővilágítással és vízgőzfűtéssel ellátott épület már a kezdettől elnyerte az ország legnevesebb szakembereinek elismerését. A képtár 1913-ig szolgálta célját. A gróf 1912. március 9-i, a München melletti Planeggban aláírt végrendelete V. pontja szerint a képtár anyagát a Szépművészeti Múzeumra hagyományozta. Andrássy Dénes, a művész Andrássy Dénes legkorábbi ismert, fennmaradt rajza egy tanulmányfej, amelyet felirata szerint apja születésnapjára készített 1847. február 7-én. Rajzainak egy nagy csoportja a tizenéves gróftól származik, akiről életének ebben az időszakában kivételesen keveset tudunk. Az ötvenes évek elejéről egy sor teljesen másféle rajzát is megismerhetjük, s ezek az akvarellel még plasztikusabbá alakított ceruzarajzok a mérnöki képzés, oktatás termékeinek tűnő műszaki szerkezet-ábrázolások. Velük egyidejűek vízfestményei és olajképei, amelyeknek egy része tájkép, más részük az utazások során látott jellegzetes figurákat jeleníti meg, s az ötvenes évek közepétől az életképek is megjelentek. Ez utóbbiak és a tájképek esetében is gyakran másolta más művészek kompozícióit. A családi műgyűjteményben látott képek biztosan fontosak voltak a gyermek ízlése alakításában. Legkorábbi tájképei és tanulmányrajzai főként az utazások benyomásairól árulkodnak. Andrássy Dénes gyakran jelezte, mit másolt. E másolatok többnyire nem is pontos utánzatok, inkább valamiféle ihletet adó kiindulópontok voltak. Bár jó néhány ismert és kevésbé ismert művész készített a grófról portrét, ő maga csak néhány kisebb ceruzarajzon örö-152
