Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-01-01 / 1. szám
JTúzeumi ЛштЪ1М Ajelentkezési lap letölthető konferencia31 @ freemail.hu címről is. A belépés jelszava: jelszó Érdeklődés, információ a következő címen: Földessy Péter főosztályvezető fssy@freemail.hu Reneszánsz táblakép a Móra Ferenc Múzeum dísztermében A Karácsonyi ünnep tiszteletére a Móra Ferenc Múzeum dísztermében egy rendkívül értékes, késő középkori, festett táblaképet mutattak be a Képzőművészeti Gyűjtemény elfeledett ritkaságaiból. A Mária megkoronázását és a megszületett gyermek Jézust ábrázoló, itáliai származású reneszánsz műremek hosszú évtizedeken keresztül félretéve nyugodott az intézmény helyreállításra váró tárgyai között. A közelmúltban Szabó Tamás restaurátorművész, a múzeum főrestaurátora elvégezte a táblakép átfestésének eltávolítását és aranyozott keretének helyreállítását. Egyidejűleg a Szépművészeti Múzeum laboratóriumában elvégzett különböző mikroszkópos anyag- és eredetiségvizsgálatok bebizonyították, hogy a mű valóban a XV-XVI. század fordulóján készült. A bizonyítási eljárás pontosan dokumentálta a mű eredeti festésrétegének állapotát és a későbbi javítások idején történt átfestés kiterjedésének mértékét is. Sajnos keveset tudunk a tárgy történetéről. Elsődleges adatforrásunk, a múzeumi leltárkönyv 1925-ös bejegyzése szerint a táblakép özv. Enyedi Lukácsné (született Zsótér Ilona) hagyatékából, több itáliai műremekkel együtt került a Szeged Városi Múzeum gyűjteményébe, Móra Ferenc igazgatósága idején. A felbecsülhetetlen értékű alkotások valós értékét jól szemlélteti, hogy akkoriban egyenként 20-30.000 aranykoronára becsülték őket. A táblaképet a toszkánai iskola munkájaként jegyezték be, ám az újabb művészettörténeti kutatás fényében a leltárkönyvi eredet-meghatározás pontosításra szorul. Bizonyossá vált ugyanis, hogy a műtárgyról Lyka Károly már 1903-ban leíró elemzést írt a Művészet c. folyóirat második évfolyamába: Budapest Magánképtárai - az Enyedi-Gyűjtemény címmel. A neves művészettörténész megemlíti a ma már múzeumi gyűjteménybe került Mária koronázása című képet is, melyet egy triptichon részének tekint. Az ábrázolás hiteles és részletes leírása alapján vált a táblakép beazonosíthatóvá. Lyka, a művészettörténeti hely- és kormeghatározás során Mária és a kisded Jézus alakjának megformálását Bernardino Pinturicchio (1455-1513) befolyása alatt álló mesternek tulajdonítja. Pinturicchio, az umbriai festőiskola egyik kiváló tagja, aki Perugino vezetése alatt a római Sixtus kápolna freskóin is dolgozott. Ugyanakkor az angyalok, s kivált a koronázó angyalok kivitelezését gyenge iskolamunkának minősíti. Összegző véleménye szerint, a fatábla az umbriai iskola egyik jellegzetes műhelyképe, melynek díszkerete a képpel egykorú. Az elemzésében található ellentmondásos minősítés oka feltételezhetően az, hogy Lykát befolyásolhatta a táblakép akkor már vélhetően átfestett (restaurált) állapota. Véleményünk szerint az egyes mellékalakok és a két szárnyas angyal eredeti arcvonásának megformálása is kiváló festői tehetségről tanúskodik. A táblakép sorsa tehát a századfordulótól követhető nyomon. Arra nincs adatunk, hogy hogyan került a szenvedélyes képgyűjtő tulajdonába. Enyedi a hosszú évek műgyűjtésének legszebb darabjait a budai Eötvös utcai, pazarul berendezett otthonában helyezte el. Itália közép- és késő középkori reneszánsz művészete különösen megragadta, s teljes érdeklődése e világ felé, legfőképpen az olasz kismesterek munkáinak irányába fordult. 17
