Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-01-01 / 1. szám
im^úzEUMi Júrlevélj© üzletében minden igényt Kielégítő porfestéket (pigmentet) kedvező áron aranyozó és restaurátor anyagokat és eszközöket árusít. Megrendelés alapján gépek é* műszerek beszerzését vállaljuk- Az új anyagokról és technológiákról széleskörű tájékoztatást nyújtunk- Nagyobb mennyiségű vásárlás esetén árengedményt adunk‘OgW Cím: Budapest VIII. Baross u. 4L (bejárat a Mária utca felől) Tel./Fax: 267-46-32 Nyitvatartás: 9-17 óráig Enyedi (Eisenstädter) Lukács Szabadkán született, 1845. március 17-én és Budapesten halt meg 1906. június 21-én. Gazdag életútja folyamatos ívelt a felső osztály világa felé. Szegeden, újságíróként kezdte pályáját. 1878-ban megalapította az első helyi napilapot, a Szegedi Naplót, melynek szerkesztője is volt 1888-ig. A Napló a vidéki újságírás történetének egyik legjelentősebb lapja lett. '48-as eszmeiségével a Függetlenségi Párt szócsöve volt, s mint ilyen, a város közéletének egyik legfontosabb formálója évtizedeken keresztül. 1878-80-ban az újság munkatársai közé tartozott a fiatal Mikszáth Kálmán is. Közöttük Enyedi haláláig tartó szoros barátság szövődött. (Mikszáth még 1906-ot követően is rendszeresen levelezett Zsótér Ilonával.) 1884-ben, a főszerkesztő Enyedit függetlenségi programmal képviselővé választották Tápén. 1888-tól az Egyetértés és a Pesti Napló vezércikkírója lett, s családjával együtt Budapestre költözött. 1890-ben pénzügyminiszteri osztálytanácsossá, 1892-ben miniszteri tanácsossá nevezték ki. 1895-ben az Agrárbank elnökévé választották. 1896- ban, kormánypárti programmal képviselő lett. Az ő nevéhez fűződik a polgári közgazdaságtan számos klasszikusának magyarra fordítása (Sismondi: Új nemzetgazdászati elvek; Smith: A nemzetek vagyonosodása). Közgazdasági tanulmányai a Pesti Naplóban és a Nemzetgazdasági Szemlében jelentek meg. A Mária megkoronázása ábrázolás, mint képtéma, a Mária tisztelet legfontosabb képzőművészeti megnyilvánulása. Ez a képi forma már az 1130-as években megjelenik a templomi díszítményeken, de csak a XIII. század elejére terjed el Európa-szerte. Az Istenanyát - Krisztus egyházának megtestesítőjét -, azonban már az istenanyaság ünnepélyes elismerése (431) óta megillette a korona. A különböző ikonográfiái típusú Mária koronázásijelenetek közül az első típusteremtővé a senlis-i székesegyház (XIII. sz. eleje) orommezején található faragott ábrázolás vált. A jelentben, koronával a fejükön, Mária és Krisztus egymás mellett ül: Jézus helyezi szülőanyja fejére a koronát. Szimbolikus értelemben a két alak nem az anyát és a fiát, hanem az Énekek éneke misztikus jegyespárját jeleníti meg. Számos későbbi Mária-ábrázoláson-gyűjteményünk darabja is e típusba sorolható -, szárnyas angyalok tartják Mária feje fölé a mennyei koronát. E formai megjelenés első megnyilvánulása szintén a Franciaországban, az amiens-i székesegyház ékességei között (1260) található. A XIV. századot követően Máriát Krisztus előtt térdelve ábrázolják, ezáltal a közbenjáró szerepe kap nagyobb hangsúlyt. A XVI. századi késői középkori jelenetekben koronázását összekapcsolták Mária mennybevételével (Dürer fametszete, 1510). Szabó Tamás Nemzetközi kapcsolatok ICOMOS állásfoglalás Az ICOMOS (International Council of Monuments and Sites, az UNESCO tanácsadójaként működő nemzetközi, nem kormányzati szakmai szervezet a kulturális örökségi helyszínek <régészeti, műemléki együttesek> összehangolt kezelésére és szakmai kérdéseinek megvitatására) évente kiadja Heritage in Risk (Veszélyben lévő örökség) című kötetét, amelyben 2002 óta már három ízben szerepelt Verespatak mint veszélyben lévő, kiemelkedő értékű kulturális örökségi helyszín. A beszámolókat a román ICOMOS Nemzeti Bizottság, Visy Zsolt és az ICOMOS 2004-ben Pécsett tartott tudományos konferenciájának tagsága jegyezte. Az ICOMOS emellett már három ízben tárgyalta közgyűlésén (2002, 2003, 2005) a Verespatakon tervezett, külszíni fejtést feltételező, a kiemelkedő értékű műemlékekkel rendelkező mai, középkori és római település (Alburnus 18
