Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-04-01 / 4. szám
©íÍTúzeumi Hírlevél J© tó Okiratban erősítette meg nyilvános jellegét, és a nyitvatartási időt heti 2-3 alkalomra növelte. Elkészült az intézmény honlapja is (http://www.unitar.hu). A könyvtár tagja az Egyházi Könyvtárak Egyesületének és a Hungarnet Egyesületnek. A könyvtár gyűjtőköre: unitárius szerzők unitárius vonatkozású és egyéb írásai, protestáns és általános teológiai szakirodalom, unitárius sajtó 1861-től napjainkig. A könyvtár állományának jelentős értékét adják az intézmény birtokában lévő régiségek és a gazdag és egyedülálló folyóiratanyag. A régiségekből 103 példány található a könyvtárban, ebből államilag védett 8 db. Ismerjünk meg néhányat közülük! Mind közül a legértékesebb kötet Dávid Ferenc 1569-ben megjelent prédikációs kötetének eredeti példánya, mely ismeretlen körülmények között került a könyvtár tulajdonába az 1920-30-as években. A belső borítólapon Barabás István lelkész jegyezte fel, hogy e kötet eddig hányódott és most került rendszeres könyvtári gondozásba (ez kb. az 1928 utáni években történt). A gondozatlan állapotban lévő könyvet az Országos Széchényi Könyvtár rendbe hozta, az oldalakat kiegészítette, azóta páncélszekrényben őrizzük. A címlevél után kezdődik Dávid Ferenc ajánlása Mikola Ferencnek Gyulafehérvár 1567 december 28-i kelettel. A mű részben filológiai érvekkel fejti ki, hogy miként kell a Bibliát magyarázni. Ennek során a szerző előadja az unitáriusok alapvető tanítását. Védett még Debreceni Ember Pál Garizim és Ébál című, Misztótfalusi Kis Miklós kolozsvári nyomdájából 1702-ben kikerült, a losonczi nemesi rendből való elöljáróknak ajánlott, sajnos molyrágta könyve (R. 18.), vagy egy 1600-as kiadású görög líra gyűjtemény (R.41.). Az aprócska kötet Pindaros, Alcaios, Sappho, Stesichoros, Ibycos, Anacreon, Bacchylides, Simonides és Alcman verseit tartalmazza görög és latin nyelven. A kiadás helye nincs jelölve, a nyomdász egy bizonyos Paulus Stephanus. R.44-es leltári szám alatt található egy védett Károli-Biblia, egy Szenczi Molnár Albert által fordított zsoltároskönywel egybekötve. A nagy formátumú kolligátumot Ingébránd János költségén adták ki Casselben, 1704-ben. Külön érdekesség még egy Misztótfalusi Kis Miklós által nyomtatott R.73. jelű, unitárius vonatkozású mű 1694-ből, melynek címe: Disciplina ecclesiastica in usum Ecclesiarum Unitariarum in Transylvania dispersarum conscripta, azaz magyarul: Egyházi rendtartás az Erdélyben szétszórt unitárius eklézsiák számára. A könyvtár jelentős értékét jelenti folyóirat-állománya. Az unitárius folyóiratok közül hazánkban csak itt olvasható teljes évfolyamaiban az Unitárius Közlöny, a Nők világa, az Unitárius Hírnök, az Unitárius Jövendő és az Unitárius Szórvány. A könyvtár büszkesége az 1861-ben indult, kolozsvári Keresztény Magvető füzeteiből alkotott gyűjteménye. A hatvanas évek elején Erdélynek mindössze négy magyar nyelvű lapja volt: a Kolozsvári Közlöny, a Korunk, a Keresztény Magvető és a Székely Néplap. Az unitárius Keresztény Magvető az elsőként alapított és leghosszabb időn át megjelent, napjainkban is élő unitárius lap. Jelenleg negyedévenként jelenik meg. Az Unitárius Értesítőt Budapesten alapította Józan Miklós, későbbi püspök, 1922-ben, a trianoni Magyarországon élő unitárius olvasóközönség számára. 1947-től a lap folytatása az Unitárius Élet, a Budapesti Egyházközség lapja. Megjelenési gyakorisága sokat változott, jelenleg kéthavi lap. Mint a legtöbb egyházi könyvtár, az unitárius gyűjtemény is nehéz helyzetben van. Először is, a neki és az egyházi levéltárnak otthont adó helyiség nem könyvtár céljaira épült, hanem lakás. A szűkös helyen nem tudunk olvasói teret biztosítani. A könyveket tároló szekrények rossz állapotban vannak, és dupla sorokban kell bennük tartanunk az állományt, hogy elférjen. A helyhiány mára kezd kritikus méreteket ölteni. Ezen kívül a könyvtár az egyház épületének első emeletén található, megközelítése elég körülményes, az akadálymentesítés sem megoldott. Az elektronikus katalógus sem minden szempontból kielégítő. „Házi készítésű" rendszerről van szó, amely nem szolgáltat megoldást a folyóirat-nyilvántartás és egy megfelelő keresőrendszer kialakítására, sem a többi egyházi könyvtárral való együttműködés előmozdítására. A főállású alkalmazott hiánya, a könyvtár csekély ismertsége és félreeső volta miatt pedig meglehetősen kevés olvasónk, felhasználónk van. Csak reménykedni tudunk, hogy ezek a problémák a jövőben megoldhatók lesznek, és az unitárius könyvtár a mai mellőzöttsége helyett jobban be tud majd szállni hazánk kulturális vérkeringésébe Magyarországon egyedülálló gyűjteményével. írta: Tóth Anita AZ MNM KÖZPONTI KÖNYVTÁRÁNAK GYARAPODÁSA Magyar múzeumi kiadványok Összeállította Sárközy Gabriella Gyarmati János: Sámánszobrok és kőjaguárok. Ecuador ősi művészete. Kiad.: Néprajzi Múzeum, Bp., 2005. 259 p. ill. A Néprajzi Múzeumnak az elmúlt években lehetősége nyílt ara, hogy egy jelentős latin-amerikai régészeti gyűjteménnyel gyarapodhasson. A NKÖM anyagi támogatásával hozzájuthattak egy német magángyűjtő mintegy háromszáz leletet felölelő kollekciójához. A gyűjtemény gazdag képet ad az inka hódítás előtti ősi ecuadori művészetről. Összeállítója hosszú évek alatt nagy szakértelemmel válogatott össze egy olyan tárgyegyüttest, amely tizenkét régészeti kultúra emlékeire terjed ki. Legkorábbi darabja 4600 éves, de a legfiatalabb is több mint hatszáz éves. A tárgyegyüttes javát az agyagból készített edények, szobrok, hangszerek alkotják, s megtalálhatók benne finoman metszett, alig néhány centiméteres vésett kagylók éppúgy, mint szerpentinitből csiszolt állatalakos mozsarak is. A gyűjtemény külön értéke, hogy a kerámiatárgyak közel felén speciális anyagvizsgálatot végeztek, ami a sokszor évezredes időhatárok között mozgó, pusztán stiláris 138
