Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-04-01 / 4. szám
©^^TúZEUMI RLEVÉLJ© gyár Iparművészeti Egyetem az évforduló alkalmából 2006. március 1-jével felvette a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem nevet. A kulturális miniszter amerikai látogatása során megnyitotta a New Jersey állambeli Montclair State University-n rendezett, áprilisig tartó Magyar Kulturális Fesztivált. A megnyitón a Krétakör Színház mutatta be Fekete ország című produkcióját. A társulat Sirály című darabja mellett előadások, koncertek, filmbemutatók és kiállítások szerepelnek a fesztivál programjában, többek között fellép Szokolay Balázs zongoraművész, bemutatják a Nyócker és a Johanna című filmeket, valamint Rosenstein Tibor szakács és étteremtulajdonos tart bemutatót a paprika szerepéről a magyar konyhaművészetben. A kulturális miniszter a köztársasági elnök nevében átadta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét Susan A. Cole-пак, az egyetem rektorának a magyar-amerikai egyetemközi kapcsolatok szélesítése terén végzett több éves tevékenysége elismeréseként. Új, magyarság-tanulmányokkal foglalkozó tanszéket tervez felállítani a világ egyik legrangosabb egyetemének számító New York-i Columbia Egyetem. Az új tanszéket Deák István professzorról nevezik majd el, és „Deák István vendégprofesszori státuszt" alapítanak. Bozóki András a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntette ki Deák Istvánt, aki 1993 óta a Columbia Egyetem nyugalmazott professzora, éveken át a Columbia Kelet-Közép Európával, többek között Magyarországgal foglalkozó tanszékének volt egyetemi tanára. Munkái rendszeresen jelennek meg nívós angol nyelvű folyóiratok mellett magyar, illetve kétnyelvű magyar-angol folyóiratokban. Bozóki András az egyetemen előadást tartott „Kihívások egy új EU tag kulturális politikájában - Magyarország példája" címmel. A kulturális miniszter New York-i látogatása során a magyar kulturális értékek szélesebb körű amerikai előmozdításának érdekében megbeszélést folytatott a legjelentősebb New York-i kulturális intézmények vezetőivel, úgy mint Zarin Mehta-val, a New York Philharmonie elnökével (2007-ben lépnek fel Magyarországon), James Levine-e 1, a Metropolitan Opera zenei és John Volpe művészeti igazgatójával, Ara Guzelmian-na\, a Carnegie Hall művészeti igazgatójával, Richard Pena-val (2006 októberében ad otthont az 1956-os forradalom 50. fordulója alkalmából rendezendő emlékkoncertnek), a Lincoln Center Film Society programigazgatójával, HattulaMoholy-Naggyal, Paul Holdengrabervel, a New York Public Library programigazgatójával, Peter Scarlett-e 1, a Tribeca filmfesztivál programigazgatójával, valamint David Revere McFadden-nd, a Museum of Arts and Design főkurátorával. Kitüntetések a Bartók-emlékév alkalmából New Yorkban Liszt Ferenc és Bartók Béla zenei hagyományainak bemutatása és megismertetéséért végzett magas szintű előadóművészi tevékenysége elismeréseként Pro Cultura Hungarica kitüntetést vehetett át a kulturális minisztertől Roberto McCausland-Dieppa zongoraművész. A kolumbiai születésű művész 2002-ben elnyerte a Meryll Lynch zongoradíjat Liszt zenéjének egyedi hangú interpretálásáért. 2004-ben a Budapesti Tavaszi Fesztivál meghívott művésze volt. Komoly szerepe van abban, hogy Liszt és Bartók zenéje Latin-Amerikában és az Egyesült Államokban újabb közönségekhez is eljut. Ugyancsak Pro Cultura Hungarica kitüntetést kapott Quittner Judith zeneműkiadó a magyar komolyzenei értékek egyesült államokbeli megismertetéséért és népszerűsítéséért végzett több évtizedes odaadó tevékenysége elismeréseként. Judith Quittner férjével 1964-ben alapított lemezkiadó vállalatot a magyar komolyzene bemutatására, melynek nyomán számos jelentős magyar zeneszerző és komolyzenei előadóművész vált népszerűvé az Egyesült Államokban és a nemzetközi komolyzenei világban. Forrás: NKÖM Sajtóiroda BRÜSSZEL Budapest, a művészek városa Magyar Kulturális Intézet 2006. március 10. - április 14. 1846 őszén nyílt meg Pesten a velencei származású Jacopo Marastoni művészeti Akadémiája a magyar ifjak hazai festészeti képzésére. Akkoriban kezdődött a művészeti élet felvirágzása Magyarországon: kőszínházak épültek és a Nemzeti Múzeum, kiállítóhelyek létesültek, számos kávéház működött már az 1700-as évektől - köszönhetően a hosszú török uralomnak -, ezek azonban írók és költők törzshelyeivé akkor, az 1848-as forradalmat előlegező reformkorban váltak. Miközben ezekben a terekben szó szerint és átvitt értelemben is intézményesült a kultúra, a művészeti élet fokozatos felvirágzása, a művészek és a közönség számának nagy mértékű szaporodása, amin a háborúk és az önkényuralmak sem tudtak kifogni, újabb és egyre tágasabb tereket igényeltek. Megnövekedett a mérnök- és műépítészet szerepe, s az építészek is a művésztársadalmat gyarapították. 1900-ra világvárossá növekedett az egyesített Budapest, s már egy újabb, a művészi mellett technikai és gazdasági érdekeket ötvöző iparág: a mozi is vonzotta, mégpedig nagy tömegekben, a közönséget. Kiállításunkon azt mutatjuk be, hogyan lett a kultúra és a kultúra alkotóinak fővárosa Budapest, milyen tereket hoztak létre s hogy éltek ezekben a művészek a 20. században. A 19-20. század fordulóján a kávéházak a művészek legendás találkozóhelyeivé váltak. De bennük forrt a politikai és üzleti élet is, szerkesztőségek működtek és asztaltársaságok, pártok és sportegyesületek alakultak. A kávéházakat jelentős háttéripar szolgálta ki: kávé-behozatali cégek, pörköldék, bú133
