Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-04-01 / 4. szám
<m^TúzEUMi Hírlevél j© tor-, edény-, textil-, biliárdasztal- és kályhagyártók elégítették ki az igényeket. A közületi megbízásokra, kiállításokra készülő művészek, különösen a köztéri szobrok alkotói kezdetben „ideiglenes" műtermekben dolgoztak (a királyi vár kertjeit lezáró Várbazárt csak napjainkban kellett elhagyniuk), majd művészkolóniák létesültek (Epreskert, Százados úti művésztelep) és műtermes bérházak (a Kelenhegyi útiban híressé vált a Párizsból hazatért Rippl-Rónai József műterme), s ezzel építészeti témává vált a műterem- és műtermes lakástervezés. De témái voltak a műtermek az újságok szöveg- és képanyagának, karikatúráinak, sőt, a művészregényeknek is. Az önkormányzatok műtermek építtetésével büszkélkedtek, s a hivatalos kultúrpolitika is szívesen reprezentálta magát megbecsült művészeinek műtermeiben, melyek javarészt már önálló villák voltak (a millenniumi körképet készítő Feszty Árpádé, a később Londonba költözött László Fülöpé stb.). Még Budapest egyetlen, múzeum céljára készült 20. századi épületében, az Ernst Múzeuméban is kialakítottak műtermeket. Ez a belvárosi bérházépület egyébként már szekularizált (polgári és üzleti alapú) múzeum-koncepciót tükröz. Belső tereinek art nouveau-s díszítése (Rippl-Rónai színes ablaka, az orientalizáló építész, Lechner Ödön márvány padjai és mások munkái) a közeli Japán Kávéház művészasztalánál terveződön. Ekkor jelent meg egy zseniális technikai találmány, a mozgókép, melynek közönsége az első, sátoros mozik után hamarosan minden eddigi kulturális köztérnél nagyobb tereket igényelt magának. A mozi, miközben keresztülment az autonómmá válás során szükséges fázisokon (kávéházi mozi, mozi a színházban, bérházban), magához vonzotta a színészeket, rendezőket is, akik közül nem kevés az egyetemes mozitörténet kimagasló alakjává vált. Akkorra már Budapest önálló mozipalotáit is bámulta a közönség, a modern építészet magyarországi remekeit, melyekről a két világháború közti évtizedek legjobb fotográfusai készítettek felvételeket. A korszak új műtermei az ekkor kiépült Új-Lipótvárosban a gazdasági válság ellenére ugyanúgy a modern építészet jelentős alkotásainak számítanak, mint az újratervezett kávéházi enteriőrök és portálok. Budapest ekkor vált „Nagykávéházzá", ahogy Nagy Lajos író nevezte, s tartották magukat sorra a nevezetes galériák (Tamás Galéria) és kiállítóhelyek (Nemzeti Szalon) is. A II. világháború és az azt követő önkényuralom nem kedvezett a budapesti kulturális televénynek. A kávéházakat bezárták, a mozikat államosították. De magukra találtak a művészek: lakásaik - mint például Kondor Béláé - az értelmiség legendás találkozóhelyeivé, írókat, költőket ihlető színterekké váltak. A kultúrpolitika kedvelt művészeinek új, 24 lakásos műteremházat épített egy szocialista lakótelepen, művészet és nép együttélésének példázataként. A kelet-közép-európai rendszerváltások sorában a magyarországi is nagy változásokat hozott a „művészek városába". A nagy mozikat privatizálták, majd bezárták, a kicsik elszegényedtek, lebontásra ítéltettek. Helyettük megjelentek a multiplex mozik, üzletházak részeiként, elvesztvén különleges aurájukat. Viszont újjáéledtek és gombamód szaporodnak a kávéházak, sorra nyílnak a galériák, gyárépületek újrahasznosítása útján kiállítóhelyek, előadóterek a kortárs művészet számára, s Kelet- Közép-Európa egyetlen nagy, új kulturális központja, a budapesti - a Ludwig Múzeummal, Nemzeti Hangversenyteremmel, a Nemzeti Színházzal - is méltán vált híressé a régióban. Mondhatjuk: a modern Budapestet a kultúra terei hozták létre, s művészek teremtették meg. Művészek, a maguk különleges tereikben. Keserű Katalin A tudományok partnere - a Walter de Gruyter Verlag Az Országos Széchényi Könyvtárban, a Katalógustérben került sor egy kis könyvkiállításra a de Gruyter Kiadó (Németország) könyveiből, amelyek - Monok István főigazgató reményei szerint - itt is maradnak és gyarapíthatják az OSZK gyűjteményét. Egy további gyümölcsöző partnerség jegyében került sor a kapcsolat felvételére és a nyitva tartási időben látogatható kiállításra. Információ: www.degruyter.dewww.oszk.hu Közhasznú információk Díjak, kitüntetések A Theiss-díj/The Theiss Prize - EAA 12th Annual Meeting A jelölés határideje 2006. június 30. A Konrad Theiss Kiadó (Stuttgart), díjazni kívánja a régészeti területen megjelent legjobb „külföldi” tanulmányokat és újságcikkeket. A fődíj összege 2.500 Euro. Jelöléseket 2005. január 1-je és 2006. június 30-a között megjelent írásokra lehet tenni. A másik díj 750 Euro, amely segíteni kívánja az elkészült, de még meg nem jelent tanulmányokat. A jelölés feltétele: maximum 12 oldal terjedelmű (22.0000 karakter) német nyelvű, publikálatlan tanulmány. Bővebb információ angolul Review c. rovatunkban olvasható, illetve a javaslatok elküldése angolul az ehrhardt@theiss.de e-mailre lehetséges. A szerk. Kitüntetések 2006. március 15-e alkalmából Budapesten Dr. Sólyom László a Magyar Köztársaság elnöke Széchenyi-díjat adományozott: 134
