Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2005-01-01 / 1. szám

mifúzEUMi Hírlevél A Szent Margit Intézet egyenruhái (Pedagógiai Múzeum)Vitézkötéses iskolai blúz (Pedagógiai Múzeum) EGER Ajándék Lóránt János Demeter akvarelljei a Dobó István Vármúzeum gyűjteményében Milyen a viszonyunk a széppel - a jóval, a csenddel, a nyugalommal, a boldogsággal, a harmóniával, a sze­retettel? Talán mindehhez életünk és a körülöttünk zakatoló világ tökéletlensége miatt vonzódunk? Ám ha egyszer tökéletes életre ébrednénk, az lehet, hogy a művészet végét jelentené - hiszen elvesztve önálló­ságát a művészet a létezéssel válna azonossá? E gondolatok keringtek a fejemben, amikor Lóránt János Demeter kamara kiállítását rendeztem az egri Bródy Sándor Könyvtár visszafogott elegan­­ciájú későbarokk aulájában. Lóránt János Demeter Békésszentandráson született, olyan vidéken, ahol az ember akarva, akaratlanul együtt él a vad és békés vizekkel valamint a messzire elnyúló termékeny föld­del. Ez a világ nyújt védelmet, és ad művészi témát számára. Akvarelljei, gouache képei csöndes meditá­­lások, olyan bensőséges lelki-szellemi kisugározások, melyek révén belénk szivárog egyfajta időtlen pozitív világlátás. A sűrűn felhordott gouache zöldes-szürkés vagy az akvarell fátyol-finomságú lenge színei eggyé válnak a föld szusszanásával, a hajnalban felszálló pára lebegésével, a vizek csillogásával, a moccanó élettel, a fény mindent átható teljességével. E kiállításnak kettős aktualitása volt. Az első és legfontosabb, hogy 2004 tavaszán a művész kilenc vízfestményét a Dobó István Vármúzeum kortárs akvarell gyűjteményének ajándékozta. Életművében jelentős helyet foglal el ez a halkságával is szuggesztív előadásmódra képes, személyes érzelmekkel telített festészeti technika, fgy gyűjteményünkben, immár az ajándékba kapott kilenc alkotással együtt tizenhét darabosra bővülő kollekció az 1950-es évektől nap­jainkig ívelve teljes képét nyújtja művészete technikai és szemléletbeli változásának. A másik aktualitás, mely hangsúlyt adott e műveknek, a XIX. Országos Akvarell Biennálé volt. Eger városa 36 évvel ezelőtt kapcsolódott be abba az országos programba, mely a képzőművészeti technikákat biennálé rendszerben kívánta bemutatni. Az akkor a kultúrpolitika által szorgalmazott, legin­kább regionális jelentőséggel bíró kiállítás-sorozat napjainkra a szabad művészi gondolatok, érzelmek fontos eseményévé, jelentős országos (olykor nem­zetközi) képzőművészeti fórummá vált. Az Országos Akvarell Biennálékon Lóránt több alkalommal részt 9

Next

/
Thumbnails
Contents