Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-02-01 / 2. szám
m^úzEUMi Hírlevél J© is. Közismert, hogy a mindenkori gazdálkodásban kiemelkedő szerepe van a természeti adottságok ismeretének mind a hozzájuk való alkalmazkodás, mind az erőforrások fenntartása, kiaknázása szempontjából. Ezért a szerző főként a gazdálkodást leginkább befolyásoló természeti tényezőket, a természetföldrajzi, földtani, hidrológiai, éghajlati viszonyokat, a természetes növénytakarót és állatvilágot, a talajadottságokat és a táj legfontosabb - emberi beavatkozásra történt - mesterséges változásait mutatta be. A munka keretei nem tették lehetővé a természeti adottságok átfogó tárgyalását, ezért igyekezett a téma szempontjából az általa ismert legfontosabb forrásokat felsorolni és néhány adalékot a jegyzetekben is, kiemelni. Magyar múzeumok 2004/3. Ősz A folyóirat őszi számában beszámolókat olvashatunk a magyar múzeumokat érintő megemlékezésekről. Több esetben a múzeumok névadóinak évfordulóját ünnepelték. A hazai kulturális események középpontjában nagy reneszánsz költőnk születésének 450. évfordulója állt, akinek a nevét az esztergomi múzeum viseli. A nagyszabású országos rendezvények sorában a Petőfi Irodalmi Múzeum két kiállítással vett részt, egyiket saját falai között, míg a másikat az esztergomi várból indította vándorútjára. (Ötödfélszáz éve született Balassi Bálint - Balassi Bálint megsebesülése. Esztergom-Víziváros 1594. május 19.) Szintén jelentős megemlékezésre került sor a Bocskai szabadságharc négyszázadik évfordulója kapcsán, nemcsak Hajdúszoboszlón és a nevét viselő múzeumban, hanem időszaki kiállítással emlékezett meg erről az eseményről a Magyar Nemzeti Múzeum is (Bocskai István és kultusza Hajdúszoboszlón). A magyar múzeumügy jeles személyisége, a szegedi múzeum névadója Móra Ferenc születésének 125. évfordulóját méltó módon ünnepelte meg szülővárosa, Kiskunfélegyháza és annak múzeuma: köztéri szobor felállításával, országos konferencia rendezésével és kiadvány megjelentetésével (125 éve született Móra Ferenc címmel). Az évfordulós megemlékezések sorát gyarapítják ebben a számban a Kinizsi Pál 410 évvel ezelőtt készült síremlékét bemutató rekonstrukciója, a Szent István Bazilika centenáriumára készült átfogó felújítás ismertetése, valamint a Petőfi Irodalmi Múzeum félévszázados évfordulójáról szóló írás. A folyóirat jelen számában az egyes szerzők megkezdték a legújabb régészeti feltárások ismertetését, a kutatások első eredményeinek közreadását (Kinizsi Pál és Horváth Márk nagyvázsonyi síremlékeinek története és rajzi rekonstrukciója - Falfestmények a római kori Brigetióból - Az МО-s körgyűrű építését megelőző régészeti feltárások - Egy középkori falu Budapest határában - Egy esztergomi fogadó XVIII. századi cserépedényei címmel). A „Kiállítások” című rovatban nagyobb helyet kaptak a képzőművészeti, egyházművészeti tárlatok (Balassi kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban, Bocskai kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban, Egyházmegyei millennium Egerben, Mariazell és Magyarország. Egy zarándokhely emlékezete a Kiscelli Múzeumban - Németh János kiállítása a Göcseji Múzeumban - Szódavíz, egy magyar kultuszital kiállítás a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban) A folyóiratban S. Lackovits Emőke köszönti születésnapja alkalmából Incze Lászlót a kézdivásárhelyi múzeum volt igazgatóját, akinek múlhatatlan érdemei vannak a város múltjának, annak céhesiparának, ipartestületének történetének bemutatásában, a magyar szellemiség őrzésében. Végül elolvashatjuk a könyv- és folyóiratszemlét, melyben aktuális szakirodalmi bemutatót találunk és tájékozódhatunk a Pulszky Társaság legfontosabb eseményeiről. Varga Lajos összegyűjtött írásai Szerk.: dr. Tolnay Gábor. Kiad.: Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szolnok, 2003. 336 p. ill. (A Túri Fazekas Múzeum füzetei 2. Sorozatszerkesztő: Tolnay Gábor.) Több éves szünet után jelent meg a Túri Fazekas Múzeum közleményeinek második kötete. Tárgya Varga Lajos magyar-német szakos gimnáziumi tanár, volt kollégiumi igazgató pályája során Mezőtúr várossal kapcsolatos írásainak egy kötetben történő kiadása. A kötet készítői azért is szükségesnek tartották a kötet megjelenését, mert ezzel az egyre élénkebb helytörténeti kutatást is segítik, de mind a történetírásnak, mind az irodalomtörténet-írásnak olyan dolgozatait mentik meg a feledéstől, amelyeket mindkét tudományág megérezné. A Varga Lajos emléke előtt tisztelgő kötet első részében dr. Füstös Jenő Varga Lajos életét és 67
