Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2005-02-01 / 2. szám

01 JTúZEUMI ЖRLEVÉLi©

munkásságát mutatja be, valamint itt szerepelnek testvéreinek munkatársainak, tanítványainak róla szóló nyilatkozatai, melyek segítségével még árnyaltabb képet kaphatunk róla.

A második részben Varga Lajos összegyűjtött írásait olvashatjuk, a Függelékben pedig Varga Lajos sokoldalú tevékenységének dokumentumait találjuk meg.

Magyar Iparművészet 2004/4.

Kiállítások, műhelyek bemutatásával kezdődik a folyóirat 2004. évi negyedik száma. Hírt kapunk a Nagytétényi Kastélymúzeum „Muzsikáló gépek évszázada" kiállításáról, az Iparművészeti Múzeumban harmadik alkalommal megrendezett „A magyar csipke múltja és jelene" kiállítás-sorozatról. Ugyanitt Jahoda Maja vall belsőépítészeti életútjáról, olvashatunk a II. Nemzetközi Budafoki Tűzzománcművészeti Triennáléról, a Ráckevén tartott V Ötvösművészeti Biennáléról.

A textillel foglalkozó iparművészek közül CzeglédiJúlia szabadtéri zászlókiállításáról, a nemzetközi nemezkiállításról, Balázs Klári kézzel és géppel kötött ruháiról, valamint az Iparművészeti Egyetem textil tanszékének munkáiból kapunk ízelítőt.

Ebben az évben is kiállítás nyílt a megmentett műkincsekből, melyen a végzős tárgyrestaurátorok vizsgamunkáit láthatták az érdeklődők.

„Művészet-elmélet” címmel beszámolót olvashatunk Hódmezővásárhelyen tartott Országos Kerámiaművészeti Konferenciáról, a budapesti textiltriennáléról, a VIII. Országos Belsőépítészeti Találkozóról és egy habilitációról a bútor és a befogadó tér kontextusa témában.

A folyóirat Kozma Vera kézi kötésről szóló könyvének bemutatásával, valamint az Iparművészeti Múzeum könyvtárának folyóirat újdonságaiból való szemlézéssel zárul.

Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt

Válogatás Bél Mátyás leírásaiból.

Sorozatszerkesztő: Bircher Erzsébet.

Kiad.: Központi Bányászati Múzeum,

Sopron, 2004. 235 p. ill.

Históriák a magyar bányavárosok történetéből. A most kézbe vett kötet világa ma már elképzelhetetlenül költői, mitikus alakokban gazdag. A kötetben olvasható históriák pedig izgalmas keverékei a mesebeli mondáknak és valós eseményeknek.

A kötet szerzője Bél Mátyás a legismertebb alakja a 18. századi pietista országleíró irodalomnak. Számos kapcsolat fűzte a korabeli bányászathoz, különféle bányászati vállalkozásokba lépett be. Személyesen élte át Besztercebányán a Rákóczi szabadságharc utolsó szakaszát. Sokat tudott a bányászatról, s ezt le is írta a „Notitia Hungáriáé novae historico-geographica" című, Bécsben 1735 és 1742 között megjelent négy kötetes művének megyeleírásaiban, latinul.

Ez a kötet ezekből a megyeleírásokból válogatott városleírásokat tartalmazza. A leírások -néhány rövid részlettől eltekintve - először olvashatók magyarul.

B.Horváth Jolán - Keszi Tamás:

Az Intercisa Múzeum őskori állandó kiállításának katalógusa.

Kiad.: Intercisa Múzeum, Dunaújváros,

2004. 98 p. ill.

(Az Intercisa Múzeum kincsei II.)

Egy kiállítás megnyitása minden múzeum életében ünnep - alkalom arra, hogy közös múltunknak összegyűjtött, megőrzött, feldolgozott emlékeit a közönség elé tárhatják.

Negyedszázad elmúltával az Intercisa Múzeum szakemberei is máshogy mutatják be a térség történetét, az egykor itt élt népek kultúráját. Az újabb ásatások, gyűjtőmunkák révén több adat állt rendelkezésükre, módosult a rokontudományok ismeretanyaga és változott a politikai környezet is, amely ma már nem állít korlátokat a kutatók elé, és nem szab számukra előre meghatározott utakat.

A Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata 2002-ben pályázat útján nyert pénzt fordította a múzeum állandó kiállításának a felújítására.

Nem csak a logika diktálta úgy, hogy a felújítást az őskorral kezdték. A korszak ugyanis korábban méltatlanul kis helyet és szerepet kapott. Történt ez annak ellenére, hogy a város neve bronzkori leleteinek köszönhetően került be a világszerte használatos régészeti kézikönyvekbe.

A kiállításhoz kapcsolódó katalógus tanulmányából az érdeklődő olvasó megtudhatja, hogy a városban és környékén hány olyan lelőhely van, amelyek a régészeti nevezéktan tartós részei lettek. A történeti régészeti tanulmány mellett megtalálhatjuk a kiállításon szereplő tárgyak képeit és azok leírását is.

68