Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-10-01 / 10. szám
mifúZEUMI J^ÍRLEVÉL^ területekről és népességüktől eltérő voltát mindig számon tartották. A Jászság, mint kiváltságokat élvező egykori közigazgatási egység a Magyarország területére betelepedett jászok szállásterületét ölelte fel. Gyárfás Istvánnak a jászkunok történetéről írott monográfiája megjelenése óta a jászok történetének, etnográfiájának a kutatása mindig jelen volt a tudományban és bő félévszázad után olyan nagyszabású összefoglalást eredményezett, mint Fodor Ferenc: A „Jászság életrajza" című munkája. A hatvanas évektől a Jászság kutatása újabb lendületet vett. Számos tanulmány, a Jász Múzeum jubileumi évkönyvei, sorozatai és egyéb monográfiák foglalkoztak a térség és lakóinak kultúrájával, történeti néprajzával. Selmeczi László a régészet oldaláról törekedett a jászok, a jász kultúra jobb megismerésére. A jászok régészeti emlékanyaga 1980-ig nem volt ismert. Bár folyt ásatás jász lelőhelyen, de az onnan előkerült leletanyagot az ásató régész nem tartotta jásznak, így az a továbbiakban elkerülte a kutatók figyelmét. A szerző, négyszállási I. sz. temetőben végzett ásatásaival kezdődött meg a középkori jászok emlékanyagának feltárása, a XIII-XVI. századi, immár magyarországi jászok kultúrájának e századokra vonatkozó tényszerű megismerése. A munka négy nagyobb egységet foglal magába: a jászok etnogenezisére vonatkozó ismereteinket a név feltűnésétől a Kárpát-medencébe történő beköltözésükig, a jászok társadalmának elemzését, annak változásait, feudalizálódásukat, a magyarországi jászok gazdálkodását, a régészeti néprajzi eredmények alapján a jászok egykori nomád voltának végleges elvetését, valamint a jászok hiedelemvilágára vonatkozó, elsősorban a régészet által biztosított adatok rendszerezését, a keresztény hitre történő térésük folyamatát. Selmeczi László a feldolgozás során arra törekedett, hogy a különböző tudományágak, elsősorban a történettudomány, a néprajz és a régészet eredményeit összevesse, és azokat egymásra vetítve, egymással szembeállítva, egymással kiegészítve mindazt bemutassa, ami e tudományok jelenlegi eredményei alapján feldolgozásának témájáról elmondható. Szőlőhegyek Edelényben Összeállította: Laki-Lukács László. Kiad.: Edelény Hegyközség, Edelény, 2005. 68 p. ill. A kiadvány egy szűkített változat a már szerkesztés alatt álló, közeljövőben megjelenő könyvből, amely az edelényi szőlőhegyek történetét fogja bemutatni. A könyv elkésztésére, a szőlőhegyek történetével kapcsolatos kutatómunka végzésére Edelény Hegyközség választmánya adott megbízást 2004-ben Laki-Lukács László könyvtáros-helytörténésznek, aki ezt a feladatot nagy szakmai tudással, lokálpatriotizmustól hevítve végezte. A szőlőhegyek történetével kapcsolatos kutatómunka, kiadvány-könyv elkészítése Edelény Hegyközség választmányának tudatos tevékenységének szerves része. Fontos megállója azoknak a gondolatoknak, megvalósult tetteknek, amelyek célja szőlőhegyeiknek fejlesztése. A kötetben a gazdag történelmi múlt feltárása, az edelényi gyökerekkel rendelkező nagy elődök emlékének ápolása mellett olvashatunk az eddig elért eredményekről, amelyek jelzik a közösség erejét és igényét a további fejlődésre. Hadobás Pál: Emlékhelyek Edelényben Kiad.: Edelényi Művelődési Központ, Könyvtár és Múzeum, Edelény, 2004. 88 p. ill. (Edelényi Füzetek 32.) Emléktáblák, szobrok, emlékművek, sírok őrzik szerte az országban, így Edelényben is a neves személyek, a hősi halottak, a történelmi évfordulók emlékét. Nap, mint nap látjuk ezeket az objektumokat, elmegyünk mellettük anélkül, hogy tudnánk, ki állíttatta, vagy ki a készítője, talán sokszor még arról a személyről vagy eseményről is keveset tudunk, akik, vagy amely események emlékét őrzik. Mindezek megismeréséhez kívántak hozzájárulni a kötet készítői. A címben foglaltaknál többre vállalkoztak, hiszen nemcsak az emlékhelyeket kívánták bemutatni, hanem az intézményekben, az intézmények falán, vagy köztéren elhelyezett képzőművészeti alkotásokat is. A katalógusszerű összeállításban szerepelnek az egyes objektumok elnevezései, azok készítői életrajzukkal együtt. Megtudhatjuk kit, ábrázolnak a szobrok, emlékművek, milyen alkalomból állíttatták, hol állnak, milyen az anyaguk, méretük, illetve egyéb információkat találhatunk az objektumokról. Mezőkövesd és vidéke (Válogatott honismereti bibliográfia) Összeállította: Csirmazné Cservenyák Ilona - Ongainé Juhász Mónika. Kiad.: Mezőkövesd Önkormányzata és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság, Mezőkövesd - Miskolc, 2005. 248 p. Matyóföldről, illetve a matyókról eddig még nem 319
