Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-10-01 / 10. szám
m JÍúzeumi Hírlevél jelent meg önálló bibliográfia. Jelentősebb feltárást Sándor István végzett „A matyók néprajzi bibliográfiája” címmel, mely összeállítás Győrffy István: Matyó népviselet című kötetében jelent meg 1956-ban. így ez a most megjelent, közel kétezer tételt számláló bibliográfia jelentős vállalkozás volt, amellyel készítői lehetővé tették a téma alaposabb megismerését és kutatását. A feldolgozott tételek nagy része a Matyóföld néprajzi anyagából ad ízelítőt, de sok helytörténeti információ, esemény is szerepel a válogatásban. A könyvtár munkatársai törekedtek a minél teljesebb feltárásra, de terjedelmi korlátok miatt ez most nem valósulhatott meg. Kimaradtak a mezőkövesdi és egyéb újságok, iskolai évkönyvek értékes információt tartalmazó cikkei, tanulmányai és a helyi videodokumentumok. Ezek pótlása egy következő kiadás feladata. A tételek sorszámozottak, s a szerzői nevek Ш. ennek a hiányában a cím első szavának alfabetikus sorrendjét követik. Szerepelnek benne önálló művek, tanulmányok, cikkek, szakdolgozatok, s eddig meg nem jelent kéziratok is. Mezőkövesd mellett számba veszik a dél-borsodi régió településeit is, így teremtve széles rálátást a vidék irodalmára. A bibliográfiát a tárgy-, a név-, és földrajzinév-mutató egészíti ki, ezzel is segítve a keresést. Ez a retrospektív, válogató tájbibliográfia különös jelentősége, hogy készítői elsőként szedték csokorba a Matyóföld helyismereti irodalmát, így a maga nemében hiánypótlónak tekinthetjük. Kiadványukat - a későbbiekben tervezett bővítésekkel - az alkalmi felhasználhatóság mellett hosszú ideig használhatják az érdeklődők tájékoztatási segédletként a borsodi régió és az ország könyvtáraiban, oktatási intézményekben és egyéb kutatóhelyeken. Nagy Zoltán: Körmend mezőváros kézművesei a XVII-XIX. században Kiad.: Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 2004. 408 p. ill. (Fontes Castriferriensis 2.) A szerző ebben a kötetben jelentette meg azt a két évtizeden át feltárt anyagot, amit a körmendi kézművesekről talált a különböző forrásokban. Arra törekedett, hogy egyetlen adat se vesszen el, amit meglelt, de a szórvány anyagok is helyükre kerüljenek időben és kapcsolataikban. Körmend kézműveseinek körét a legteljesebben kívánta az olvasó elé tárni. A városban, más közintézményekben, levéltárakban, egyházi anyakönyvekben, peres anyagokban, tűzkár felvételek összeírásaiban, országosan elrendelt adatfelvételekben előforduló és feltárt adatsorokkal, az adózás házjegyzékeiben, részházaiban megbúvó kontárok és az adóhatság előtt rejtve maradó iparűzők személyneveivel, céhlevelek kérelmezőinek, a más várostól szerzett privilégiumokban előforduló mesterek neveivel is gazdagította „nyilvántartását”. Mindezek egyesítése, érthető és áttekinthető táblázatokba foglalása, értékelése egy-egy város társadalmi rétegének, jelesül a kézművesek esetében, egyedülálló a várostörténeti irodalomban. A szükséges és pontos jegyzetelés életszerűbbé teszi az egyes szakmák belső életét, a kézművesek közötti házasodás gyakoriságát. Ezt elsősorban az egyházi anyakönyvel rendkívül fáradtságos, hosszadalmas kicédulázása tette lehetővé. Ugyanerre az anyagra épült az iparosok életkorára, halálára vonatkozó grafikon és az átlagéletkorról szóló jegyzék is. A múzeumokban őrzött tárgyi emlékek, dokumentumok sora tovább növeli Körmend város társadalmának megjelenítését. A kutatók mellett a kötet hatalmas névanyaga Körmend polgárai közül is sokakat késztethet arra, hogy ősei nyomát keresse ebben a műben. Az Alföld gazdálkodása. Állattenyésztés. Szerk.: Novák László. Kiad.: Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága Arany János Múzeum, Nagykőrös, 2004. 518 p. ill. (Az Arany János Múzeum Közleményei X.) 2003-ban került sor az Arany János Múzeumban arra az interdiszciplináris konferenciára, amelynek az alföldi állattartó gazdálkodás volt a témája. A kötetben az ott elhangzott előadások szerkesztett változatát találjuk. Az első szekcióban „Határhasználat” címmel olvasható dr. Novák László tanulmánya, melyben a jobbágygazdaságok rét- és legelőgazdálkodására irányította a figyelmet, összehasonlításképpen említve a kiváltságos területek, mint a Hajdúság és Jászkunság gazdálkodási sajátosságait. Dr. Juhász Antal „Kaszáló és legelő használat Szegeden és környékén" címmel az egykori szabad királyi város és körzetének az állattartás szempontjából fontos tényezőiről beszél. BánkinéMolnár Erzsébet hasonló témakörben tárgyalja a Duna-Tisza köze jellegzetes kiváltságos területét a „Rét és legelő birtoklás a Jászkun kerületben" címmel. A legeltetési társulatok is ebben a szekcióban kerültek megtárgyalásra, dr. Petercsák Tivadar „A legeltetés szabályozásáról az alföldi közbirtokosságokban” címmel tartott előadást. 320
