Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-10-01 / 10. szám
©1 JTúZEUMI .#ÍRLEVÉL2© a Képző- és Iparművészeti Osztály gyűjteményét, amelynek különösen a képzőművészeti kollekciója országos és nemzetközi gyűjtőkörrel rendelkezik. Megtalálhatjuk itt a 20. századi képzőművészet jelentős alkotásait, az iparművészeti gyűjtemény meghatározó karakterét pedig - bár bútor-, szőnyeg- és üveggyűjteménye is fontos - a kerámia kollekció adja. A gyűjtemény nemzetközi rangú és hírű egysége a Zsolnay gyűjtemény. A muzeológiai fejezetben Miilei Ilona szól az elmúlt 50 év preparálás, valamint restaurálás történetéről, ugyancsak szó kerül a műtárgyvédelmi munkáról, Tillai Gábor pedig a 100 éves múzeum ismeretterjesztő és közművelődési munkáját tekinti át. Megismerhetjük a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának állandó kiállításait 2004- ben, végül válogatást találunk a múzeum kiállítási plakátjaiból. Bács-Bodrogtól Bács-Kiskunig Az V. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiség-kutató konferencia (Baja, 2002. július 18-19.) előadásai. Szerk.: Bárth János. Kiad.: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete, Baja-Kecskemét, 2003, 222 p. ill. A Bács-Kiskun megyei Nemzetiségi Alapítvány a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének közreműködésével 2002-ben ötödik alkalommal rendezték meg Baján, a „Duna-Tisza közi nemzetiségek és népcsoportok hagyományai” című nemzetközi néprajzi nemzetiség-kutató konferenciát. A kötet a Bács-Kiskun Megyei Nemzetiségi Központban megtartott kétnapos tudományos tanácskozás tanulmányokká formált előadásait adja közre. A kötetben olvashatunk a bácskai népszokásokról, az 1920-as évek migrációs jelenségeiről a bácskai magyaroknál, a Duna-Tisza közét érintő népmozgásokról a XX. század közepén. Az újvidéki római katolikus egyházi jegyzőkönyvek utalásaiból a szerző a lakosság nemzetiségi megoszlását követte nyomon 1888-tól 1944-ig. Megismerhetjük a nemesnádudvari svábok ünnepi táplálkozási szokásait, a hiedelem alakokat és képzeteket a kiskőrösi szlovákoknál és az egyes települések vallási életének sajátosságait. Szó kerül még a bolgárkertészekről és szerepükről Kunszállás kertkultúrájának kialakításában, a bátyai népviseletről, ősi bunyevác szokásokról és Dusnok népének táncéletéről. Kecskemétiek a szabadságharcban III. Tizenkét hónap Dékány Rafael a 25. honvéd zászlóaljról. A szöveget gondozta, a bevezetőt és a jegyzeteket írta, szerkesztette: Székelyné Körösi Ilona. Kiad.: Bács-Kiskun megyei Önkormányzat Katona József Múzeuma, Kecskemét, 2004. 111 p. ill. A szabadságharc tizenkét hónapját közvetlen élmények alapján bemutató visszaemlékezéseket annak a sorozatnak a részeként veheti kézbe az olvasó, amelyben elsőként - Szenttamástól Világosig címmel - Szalkay Gergely honvéd őrnagy 1848/49-ről és a 6. honvéd zászlóaljról szóló emlékiratát adták közre a kiadványban közreműködők. Az ezt követő tanulmánykötetben Gáspár András honvéd tábornok életútját és 1848/49-es szerepét (Hermann Róbert), Lestár Pétert és a 71. honvéd zászlóalj 1848/49-es eseményekben való részvételét (Pétemé Fehér Mária), a 16. (Károlyi) huszárezred szervezését (Csikány Tamás), a branyiszkói hősként tisztelt Erdó'si Imrét (Zakar Péter) valamint Muraközy Jánost és Kecskemét város gerilla-csapatának tevékenységét (Székelyné Körösi Ilona) mutatták be. Ebben a kiadványban egy akkor alig 20 esztendős kecskeméti fiatalember, Dékány Rafael írása olvasható annak a tizenkét hónapnak az eseményeiről, amely alatt a fél országot bejárta, ott volt a szabadságharc fontos színterein, s mely idő alatt mindvégiig hű maradt a sokat szenvedett, Magyarország Védasszonyát ábrázoló zászlóhoz, amelyre felesküdött. Erről az egy esztendőről szól Dékány Rafael munkája, amelyből 1886-87-ben cikksorozatot is megjelentetett a „Kecskeméti lapok" című helyi újságban. Dékány Rafael és a Duna-Tisza közéről besorozottak az akkor létrehozott 25. honvéd zászlóaljba kerültek, ezen belül a kecskemétiek és a félegyháziak az 5. századba. Mint a sorozat előző köteteiben, itt is fontosnak tartották a munkatársak az alakulatba tartozott honvédek névsorainak felkutatását és közlését, egyrészt a pontos dokumentálás miatt, másrészt azért, mert sokak számára így talán még inkább emberközelbe kerülnek a szabadságharc hónapjai és azok a személyek, akiknek élete elválaszthatatlan szűkebb hazánk történetétől. Selmeczi László: A jászok eredete és középkori műveltsége Kiad.: Jász Múzeumért Alapítvány, Jászberény, 2005. 207 p. ill. (Jászsági Füzetek 37.) AJászság sajátos történelmi táj a nagy magyar Alföldön. Olyan terület, amelynek és népességének a környező 318
