Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-10-01 / 10. szám
i m^ÚZEUMI J^ÍRLEVÉLJ© hatására, milyen módon változott, illetve alakult ki a mai épületegyüttes. Dolgozatában bemutatja az épület szerepének változásait megyei, esetenként országos események viszonylatában. Ügyelt arra, hogy a kitekintés mértéktartó legyen, és ne nyomja el az egykori vár történetének bemutatását. Ehhez felhasználta a várról illetve kastélyról eddig megjelent anyagokat és régészeti kutatási eredményeket. „Adalékok a Gecsei szőlőhegy népéletének történetéhez” címmel Varga Éva Teréz a Bakonyalja és a Kisalföld találkozásánál fekvő vidékről eddig megjelentekhez kívánt még további néprajzi adatokkal szolgálni. Ughy István „Rekonstrukciók és a hantai »Gödrös« ház” című írása egy előző tanulmány folytatása. Ebben a kötetben a népi építészet kezdeteihez vezeti vissza az olvasót. Megerősíti már az előzőekben is kifejtett nézetét, hogy ezer éve alig változott valami a népi építészetben. Csak az idő végzett az ezer évvel ezelőtti földfelszínre épített házakkal, falvakkal, erődökkel. Anyaguk nem bírt megbirkózni az idő vasfogával. Tanulmányával szeretne hozzájárulni az eddigi általános szemlélet megváltoztatásához, ehhez kapcsolódik az általa jól felépített szerkezetű írás és a szövegek közötti és az önálló ábrák sora. Befejezésül még így szól az olvasókhoz: „...Gondolom, hogy aki kézbe veszi ezt a tanulmányt és bele is mélyed, nem fog elmarasztaló véleményt megfogalmazni egy olyan képzőművésszel szemben, aki fő-fő foglalkozása mellett - festészet - még el is barangol idegen tájakra és bemerészkedik a régészet-néprajz sűrűnek mondható dzsungelébe.” A Janus Pannonius Múzeum évkönyve 48-49. (2003-2004) Megjelent a Pécsi Városi Múzeum első állandó kiállítása megnyitásának 100. évfordulója alkalmából. Kiad.: Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága, Pécs, 2004. 280 p. ill. 2004-ben megnyitásának 100. évfordulóját ünnepelte az a Pécsi Városi Múzeum, amely a mai Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága első jogelőd intézményének tekinthető. Az elmúlt évszázadban, történelmi léptékkel nézve is jelentős gyűjtemény-együttes jött létre a pécsi-baranyai múzeumi szervezetben. Mindennek összegyűjtésében, megóvásában és bemutatásában meghatározó szerepe volt a múlt emlékei, forrásai iránt elkötelezett gyűjtőknek, adományozóknak és persze a múzeumi szakembereknek, a klasszikus „múzeumőröktőr'a mai múzeumőrzőkig. Az évforduló kapcsán B. Horváth Csilla és Huszár Zoltán összegyűjtötte az évszázad történéseit a múzeum alapításától napjainkig. A korszakokra bontott visszaemlékezés részletesen foglalkozik a múzeum történetével, működésével, múzeumpolitikájával, gyűjteményének alakulásával a kezdettől az első világháború végéig, a két világháború és az 1945-1950 közötti időszakkal, a Janus Pannonius Múzeum megalakulásával 1951-1958 között, valamint a Baranya Megyei Múzeumok fél évszázadával (1958-tól 2004-ig). Az évkönyv további részében az egyes osztályok történetével, gyűjteményeikkel ismerkedhetünk meg. Horvatovich Sándor a Természettudományi Osztály bemutatásakor feleleveníti a „pécsi városi múzeum" 1904-ben történt megnyitását, amikor az állandó kiállítás hét terméből egyben a természettudományi gyűjtemény kapott helyet. Részletesen ismerteti a jelenlegi gyűjteményeiket: ásvány-, kőzet- és kövületgyűjtemény, gomba- és növénygyűjtemény, állattani gyűjtemény. Szól kiállításaikról, kutatási programjukról és publikációikról. Nagy Erzsébet a Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztályának gyűjteményéről ír, amely - nyilvántartási egységei szerint a városi, a megyei és az egyesített múzeumok szakosítatlan, majd szakosított (őskori, római kori, népvándorlás kori középkori) leltára - numizmatikai és embertani gyűjteménnyel, régészeti adattárral, fotó- és rajztárral, valamint jelentős szakkönyvtárral egészül ki. Gál Éva az Új- és Legújabb kori Történeti Osztály gyűjteményeiről szól. Ez a sokrétű gyűjtemény szintén az alapítástól napjainkig folyamatosan gazdagodott, a várostörténeti, helytörténeti anyag csak a későbbiekben vált el a régészeti osztálytól. A jelenleg 28 kisebb egységbe sorolt gyűjtemény igen sokrétű - a teljesség igénye nélkül - különleges műtárgyak vannak a fotógyűjteményükben, de értékesek a rádiózás hőskorának a relikviái, a szőnyeggyűjteményük, numizmatikai, képeslap-, zászló- és térképgyűjteményük. Begovácz Rózsa A múzeum rendkívül jelentős folklóranyagát mutatja be. A néprajzi gyűjtemény a népi gazdálkodás (gyűjtögetés, halászat, vadászat, földművelés, állattartás, szőlészet) táplálkozás, kerámia, házberendezés és bútorzat stb. tárgyi emlékeit, az ország második legnagyobb textilgyűjteményét és rendkívül jelentős folklóranyagát mondhatja magáénak. A múzeum képző- és iparművészeti kollekciója szintén rendkívül jelentős. Sárkány József kiemeli, 317
