Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-10-01 / 10. szám
©Múzeumi J^írlevélí© danivalóját, az olvasó számára úgy tűnhet átbillenti a szakma korlátján. Annál is inkább, mert a múltbéli mindennapi élet tárgyi bizonyítékai csak kis számban állnak a kutatás rendelkezésére. A prekapitalista társadalmak kisembereinek életkörülményeire irányuló kutatások kevés információval szolgálnak. A dolgozat anyaggyűjtésének és megírásának sajátos körülményeiből következik, hogy az olvasó sok olyan irodalmi hivatkozást talál ebben az írásban, - írja a szerző bevezetőjében - melynek részletproblémáit sehol sem kísérelhette meg kifejteni, ezért ezeket mindössze hivatkozásként kell kezelni. Továbbá arra szerette volna ráirányítani a figyelmet, hogy a nemzetközi szakirodalomban megismerhető problematika jóval szélesebb körű, mint amire a hazai tudományosság fókuszál. Arra is felhívja a figyelmet, hogy a mindennapi történelem kutatásának tapasztalatait nagyobb mértékben lehetne hasznosítani a néprajzi vizsgálatokban, az eddigi történetekhez képest. A történelmi visszatekintés végén megállapítja hogy Keletközép-Európa kisemberei már nem élnek ütközőzónában. A világgal kell konfrontálódniuk, miközben etnikai stb. tudatuk hagyományosan beidegződött, egy múlófélben lévő világ emlékeit őrzik. Fejős Zoltán: Boldog/képek Kiad.: Néprajzi Múzeum, Bp., 2005. 280 p. ill. A Néprajzi Múzeum „Boldog/képek” című kiállításának rendkívül szép katalógusában megtaláljuk a bemutatott képeket és Fejős Zoltán tanulmányát, amely végigvezeti az olvasót egy Budapest közeli falu fényképekbe foglalt világában. A szerző választ keres azokra a kérdésekre, hogy mit láttak meg a faluból, a falusi ember életéből az elmúlt mintegy másfélszáz esztendőben mindazok, akik fényképezőgépet, filmkamerát vettek kezükbe és felkeresték a magyar vidéket. Milyen fotográfiák készültek a néprajzkutatók, hivatásos fotósok, fotóamatőrök falujárásai alkalmával? Milyen filmekben kapott szerepet egy-egy község, mint a magyar falu tipikus példája, vagy mint az etnográfiailag figyelmet érdemlő népi kultúra színhelye? Az első világháború után Boldog lett az a falu, amely a korszak vizuális nyilvánosságában kiváltképp népszerű szereplővé vált. Fényképei rendre megjelentek a néprajzi szakkiadványokban, a fotóművészeti folyóiratokban, albumokban, hazai és nemzetközi fotókiállításokon. Az itt készült felvételek erőteljesen hozzájárultak a magyar faluról megalkotott vizuális képzetek szélesebb körű elterjedéséhez, köszönhető a képes magazinoknak, a magyar népviseleteket és általában a népi kultúrát népszerűsítő publikációknak, továbbá filmhíradóknak, az idegenforgalmi és országpropagandát szolgáló kiadványok sokaságának. A falu fényképészeti karrierje a második világháború után is folytatódott. Mindezek miatt Boldog esete alkalmas volt arra, hogy az itteni körülmények sajátosságai, egyedi jegyei mellett a fotográfiai faluábrázolási módokat és egyúttal a tárgyként is létező fotográfia használati lehetőségeit teljes körűen megvizsgálják. A példa épp annyira egyedi történet, mint amennyire általánosabb értelmű mintát is képvisel. A boldogi fényképezés és az innen származó fényképek sajátosságait a kötet katalógusrésze foglalja össze a képek adatai, a hozzájuk fűzött kommentárok és az anyagot elrendező fejezetek szövegei segítségével. Pápai Múzeumi Értesítő Szerk.: László Péter. Kiad.: Gróf Esterházy Károly Kastély- és Tájmúzeum, Pápa, 2004. 152 p. ill. A kötetben elsőként dr. László Péter tanulmányát olvashatjuk Gróf Esterházy Ferenc pápai kastélyának - ma Nádor terem néven ismert - nagy ebédlő termét díszítő festményről. A kép művészi értéke mellett jelentős helytörténeti jelentőséggel is bír, sok esetben forrásul szolgált Pápa topográfiáját kutatók számára. A szerző cáfolja azt a feltételezést, hogy a Pápát ábrázoló festmény minden részletében hűen tükrözi a korabeli várost, utcáit, házait, ennek alátámasztására olvashatjuk részletes kutatási eredményeit. Nagy István beszámol a Grazi Városi Múzeum Barátainak Köre és a Grázi Városi Múzeum helyőrségi múzeuma szervezésében, 2004-ben rendezett „Napoleon und Graz 1809" című nemzetközi tudományos konferenciáról. Részletesen ismerteti az elhangzott előadásokat, különös tekintettel a magyar vonatkozásúakat. A konferencia kiváló lehetőséget nyújtott a téma, - Napóleon és korának - sokoldalú megismerésére, a helytörténeti jelleg mellett az előadók figyelmet fordítottak a nagyobb összefüggések vizsgálatára. Különösen szerencsésnek érezhették magukat a magyar hadtörténet kutatók, hiszen a konferencia bővelkedett magyar vonatkozással is. Oszkó Éva Devecserben született, ahol ma is áll a legendás történetű Esterházy kastély. A várkastély mai arculata késztette gondolkozásra, és arra kereste a választ, vajon az idők folyamán milyen események 316