Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-10-01 / 10. szám
@l_2Túzeumi Hírlevél j© munkájuk eredményeinek közzététele, a dolgozat megjelentetése az ő emlékét is szolgálja. A halasi csipke története elválaszthatatlanul hozzátartozik a XX. század magyar iparművészeiének történetéhez. Mint ahogy egy iparművészeti ág sem születik meg önmagától, nem jöhet létre az általános művelődési viszonyoktól függetlenül, úgy a halasi csipke megszületése sem képzelhető el a régebbi európai és magyar csipkeművesség előzményei nélkül. A kötet pótolni igyekszik azt a hiányt, hogy eddig nem jelent meg a magyar nyelvű általános csipketörténet, továbbá az érdeklődő olvasók elé tárják a halasi csipke kialakulásának és fejlődésének történetét is. Schön Mária: Hajósi sváb elbeszélések Kiad.: Cumania Alapítvány, Kecskemét, 2005. 444 p. ill. (Cumania Könyvek 4. Sorozatszerkesztő: Bárth János) A Bács-Kiskun megyei Nemzetiségi Alapítvány és a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete dr. Bárth János etnográfus, megyei múzeumigazgató kezdeményezésére 1991-ben létre- hívott egy nemzetközi konferenciát, amely célul tűzte ki a mai Bács-Kiskun megyében és a Bácska ma már határon túli területén élő különböző nemzetiségiek néprajzi-történeti kutatásainak ösztönzését. A háromévenként megrendezett konferenciának a régió közepén fekvő, soknemzetiségű Baja adott otthont. A szerző is itt kapott ösztönzést, támogatást, néprajzi gyűjtőmunkájához Könyvében egyetlen településnek, a Bács- Kiskun megyei Hajós, sváb lakosságának a látható és láthatatlan világról alkotott népi tudását, a természeti környezettel kapcsolatos racionális és irracionális elképzeléseit igyekszik bemutatni. A könyv törzsanyagát a hiedelmek teszik ki. Ám kisebb mértékben, főleg az év témakörében, a teljesség jelöléseképpen felvillantja a hiedelmekhez fűződő népszokásokat is. Az itt olvasható néphagyomány legrégebbi rétegeit a hajósiak kétségkívül a dél-németországi óhazásból hozták magukkal. Az anyag egészén végigvonulnak a pogány germánok isteneiről, mondái alakjairól, szellemlényeiről, rítusairól és ünnepi szokásairól megmaradt töredékek. A szándéka az volt, hogy a szó szerint elbeszélt hagyomány álljon a középpontban, hozzáfűzött elemzések, megjegyzések, minősítések nélkül. A kötetben hajósi sváb dialektusban és magyar fordításban is olvasható a szerző által 1983-2004 között összegyűjtött néphagyomány. Hoffmann Tamás: Mindennapi történelem az ütközőzónában Vázlat a parasztok, a kereskedők és az iparosok életmódjáról a 6-18. századi Keletközép- Európában. Kiad.: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság, Miskolc, 2004. 360 p. ill. „A mindennapi történelem a kisembereké. A mindennapi történelemben nem zajlik közélet, noha mindkét, az előbbi mondatban használt fogalomról elmondható, hogy egyik sem áll távol a másiktól, a mindenkori szereplőknek mindössze meg kell oldaniuk létfenntartásuk napi problémáit: dolgoznak, esznek, isznak, szaporodnak, ápolják társas kapcsolataikat és még véletlenül sem lépnek a politikai küzdelmek arénájába”- ezekkel a mondatokkal kezdődik Hoffmann Tamás a „Mindennapi történelem az ütközőzónában” című kötete. A szerző régen készült arra, hogy elkészítse Keletközép-Európa prekapitalista társadalmai mindennapi történetének kézikönyvét. Az elképzelt monográfiához azonban csak a gondolati vázlatot tudta papírra vetni, a részleteket illetően viszont az adatokat még nem tudta - a kívánt mennyiségben - összegyűjteni. A monográfiaírásnak csak az első fázisát végezte el, kénytelen volt beérni azzal, hogy összefoglaló munkákból, kézikönyvekből merített, az ott közölt eredményeket ismerteti, majd ezt követően vonja le következtetéseit. Régóta foglalkoztatja a témában rejlő problematika. Az idők folyamán egyre érlelődött benne a feltevés hogy a mindennapi történelem, a kisemberek életkörülményeinek alakulásában etnikai eredetük korántsem játszik olyan jelentős szerepet, mint ahogyan ezt a szakírók előadják. Ezzel szemben a társadalmi formációk által biztosított feltételek döntően meghatározzák a mindennapi élet történetét. Egy másik okot is megjelöl, ami szintén meghatározza fejtegetéseinek belső arányait és a dolgozat terjedelmét. A kényszerítő adottság annak következménye, hogy a mindennapi élet történetéből kihagyhatatlan a kisemberek környezeti kultúrájának, maguk teremtette tárgyi világágának, a találmányok folyamatának medrét meghatározó tulajdonviszonyok bemutatása. Egyrészt ezek adnak keretet a mondanivalójának, másrészt bennük csúcsosodik ki az általuk megélt történelem. Ismertetésük azonban szükségképpen általánosságban tartja a szerző mon315
