Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-01-01 / 1. szám
m^úzEUMi Hírlevél J© seket eredményezzenek. Az országjárás, helyzetismeret, tapasztalat nemzetgazdasági gondolatokat csiholt ki agyából és a nép életének megfigyelése ismereteivel, kísérleteivel karöltve azért adta kezébe a tollat, hogy a mezőgazdaság területén is mondja el véleményét, tegye közkinccsé tudását. Bármely területen látott munkához, lelkesedéssel és odaadó szorgalommal tette. A könyv Fridvaldszky János műveinek bibliográfiájának a közzétételével zárul. S.G. ДЛ MNM KÖZPONTI KÖNYVTÁRÁNAK GYARAPODÁSA Magyar múzeumi kiadványok Összeállította Sárközy Gabriella Az alábbiakban bemutatjuk a Pannonhalmi Főapátság két illusztris kiadványát, melyek közül az egyik Pannonhalma 1000 éves évfordulójára rendezett nagyszabású kiállításhoz készült katalógus és tanulmánykötet, míg a másik, a 2001-ben rendezett - Bencés monostorok a középkori Magyarországon című - kiállításhoz kapcsolódik. Mons Sacer 996-1996 Pannonhalma 1000 éve HM. kötet. Szerk.: Takács Imre. Kiad.: Pannonhalmi Főapátság, Pannonhalma, 1996. III. Pannonhalmát a római Aventinusról származó szerzetesek alapították. Pannónia Szent Hegyének bencés közössége, a Magyar Bencés Kongregáció minden tagja a Szent Mártonról elnevezett első monostor alapításának ezredik évfordulóját ünnepelhette. Ebből az alkalomból rendeztek nagyszabású kiállítást és született meg ez a kötet is, melyben az alapítástól napjainkig követhetjük nyomon az apátság történetét. Az első két kötetben találjuk azokat az írásokat, melyek Pannonhalma alapításáról, az apátság építésének történetéről, és a középkori Pannonhalma könyvkultúrájáról szólnak. „A scriptorium emlékei” fejezetben az írások foglalkoznak a pannonhalmi Liber ruberrel, a pannonhalmi konvent hiteleshelyi működésének kezdeteivel, a 14. századi oklevélátirásaival és a bencés konventek hiteleshelyi oklevéladásának kezdeteivel. Megismerkedhetünk a királyi apátság társadalmi kapcsolataival a középkorban és Tolnai Máté főapát reformjaival, melyek kapcsán a szerzők bepillantást engednek a középkori magyarországi bencés monostorok hétköznapjaiba és a reneszánsz művészet emlékeibe. Követhetjük a történelmi események hatását a monostor életében a 16-17. századi török uralom alatt, olvashatunk a barokk korszakban született épületekről és építési tervekről, a barokk oltárokról, berendezési tárgyakról. Ezután érkezünk el a 19. század újjáépítési korszakához, amihez nagy jelentőségű változások kötődnek: a könyvtár és a torony építése, a pannonhalmi főegyház múlt századi helyreállítása. Itt esik szó idősebb Storno Ferenc restaurátori tevékenységéről is. Az utolsó fejezet már a 19-20. századba vezet el minket, a tanulmányok a rend iskoláival, a bencés rend kimagasló egyéniségeivel foglalkoznak, Várszegi Asztrik főapát pedig 1916-1996 között, a Magyar Bencés Kongregáció történetét foglalja össze. A harmadik kötetben a Főapátság művészeti gyűjteményeit ismerhetjük meg. Bemutatásra kerül a Képtár- és a Metszettár, a Numizmatikai gyűjtemény, az egyházi felszerelések tára: a Kincstár. A pannonhalmi műgyűjtemény a reformkorban alapított nemzeti gyűjtemények kortársa. Ha nagyságban és jelentőségben nem is mérhető azokhoz, a kezdeményezők és gyarapítók tiszteletre méltó szándékában társuk. A sajátos kolostori együttes arculatát az értékek őrzésének és a kultúra hagyományozásának humanista vonásai teszik ma is vonzóvá és harmonikussá. Paradisum plantavit Bencés monostorok a középkori Magyarországon. Szerk.: Takács Imre. Kiad.: Pannonhalmi Bencés Főapátság, pannonhalma, 2001.752 p. ill. A „Bencés monostorok a középkori Magyarországon" című pannonhalmi kiállítás része volt az egyetemes kereszténységjubileumi rendezvényeinek, és kiemelkedő helyet kívánt elfoglalni a Magyar Millennium kulturális eseményei között. Szent Márton monostora 1996-ban, alapításának ezredik esztendejére tekintett vissza. A 996-ban alapított pannonhalmi apátságot a tatárjárásig számos további, királyi és nemzetségi alapítású monostor követte. Ezek életét, a magyar egyházban és a nemzeti kultúrában betöltött szerepét szerették volna az 1996-os millenniumi kiállítás szerves folytatásaként és kiegészítéseként Pannonhalmán 2001-ben megrendezett kiállítással bemutatni. A kiállítás anyagát, a középkori bencés monostorok emlékeit a mindig anyamonostornak tekintett pannonhalmi apátság, a történelmi megpróbáltatások ellenére is megmaradó és élő bencés monostor könyvtárában mutatták be. A történeti keret egy nagyrészt eltűnt, a magyar középkor minden vonatkozásban, töredékeiben és romjaiban megmaradt mozaikszemeit próbálta egésszé, látomássá varázsolni. „Pannonhalma megmaradt »őrhegyén«, e kiállítás segítségével a kövek, a könyvek, az emlékek üzenetét keressük, hogy az elveszettnek hitt paradicsom nyomain a remény búvá magvait megtaláljuk és azokat újra elültessük” - írja a kötet bevezetőjében Várszegi Asztrik főapát. A tanulmányok a könyv első fejezetében a bencés szerzetesség korai időszakát tárják fel. A második 32
