Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-01-01 / 1. szám
m^TúZEUMi Hírlevél jő) könyvtárat, videotékát saját és barátainak, kollégáinak könyvadományaira építve. A Tanár Úr szeretete, jóindulata, a kezdők feltétlen támogatása, hihetetlen energiája, munkabírása, tudása és finom humora mindenkit lelkesített. A tanszéki hangulatot jól jellemezte, hogy Diákfórumot, Mikulás ünnepségeket, kirándulást, kiállítást, előadássorozatot, születésnapi s számos egyéb ünnepséget rendeztünk, hogy minél több időt tölthessünk együtt és Vele. Más szakterületen létezik Halhatatlanok Társasága, ha kulturális antropológus bekerülhetne, Ő bizonyosan közöttük lenne. Emyey Katalin Múzeumi könyvtárak Bemutatjuk a soproni Központi Bányászati Múzeum kiadványait II. Kor-kép Dokumentumok és tanulmányok a magyar bányászat 1945 és 1958 közötti történetéből. Szerk.: Bircher Erzsébet. Kiad.: Központi Bányászati Múzeum Alapítvány, Sopron, 2002. 262 p. ill. Közel 50 évnek kellett eltelnie, hogy az 1957-ben megnyílt Központi Bányászati Múzeum első önálló és további folytatást ígérő kiadványa megjelent. Ennek a kötetnek tematikája szorosan kapcsolódik a múzeum első olyan időszaki kiállításához, amely a magyar bányászat 1945 utáni történetének a bemutatására vállalkozik, a háború utáni újjáépítéstől, az 1958-as gazdasági konszolidáció kezdetéig. A kötet a kiállításnak kiegészítője is, értelmezési „segédlete", de önmagában is érték. Az igen gazdag, a kor bányászatára vonatkozó, eddig a levéltárak, a Történeti Hivatal, vagy üzemi irattárakban rejtőző forrásanyagot csak így, ilyen formában van értelme közzétenni. Az első írás a kor bányászatának gazdaság- és társadalomtörténeti bemutatását tűzte ki célul, annak a bonyolult korszaknak az ábrázolását, amelyben a magyar bányász egyébként volt hős és áldozat, a hatalom kedveltje, s a hatalom megzsaroltja. A kor statisztikái, eredményeinek adatsorokban összerendezett közzététele a bányászat korabeli eredményeinek legobjektívebb ismertetése. Ennek a korszaknak a megismeréséhez további tanulmányokkal is szolgál a kötet. A jogelméleti, a jogtörténeti elemzés a vizsgált korszak hatalmi berendezésének sajátos szempontú vizsgálatát teszi lehetővé. Bányászat és gépek, fejlesztések, eredmények és kudarcok. Az „ötvenes évek" feszített termelési előírásainak végrehajtása nagymértékben függött a bányászati technika fejlettségétől. A kor legnagyobb hatású találmányait, sikertelen megoldásait egyaránt bemutatja a kötet negyedik írása. A visszaemlékezés egy-egy kor személyes története, olyan műfaj, amelyben az emlékek szubjektivitása, s a tények valósága sajátos módon keverednek. Dr. Simon Kálmánnak, a magyar bányászat egyik nagy időket megélt szakemberének írását a hitelessége teszi különösen érdekessé. Az utolsó tanulmány pedig már átvezet a kiadvány nagyobb részét kitevő források és dokumentumok világába. Szerzője a források egyik kutatója, feltárója. Csetri Elek - id. Fridvaldszky János: A köz hasznára - az ég kegyelmével Fridvaldszky János a jezsuita, tudós és feltaláló (1730-1784). Kiad.: Magyar Egyháztörténeti Enciklopédiái Munkaközösség, Bp., és a Központi Bányászati Múzeum, Sopron. 2003. 160 p. ill. Egy méltatlanul elfeledett tudósról szól ez a könyv. Fridvaldszky János mellőztetésében az utolsó fél évszázadban bizonyára annak is része volt, hogy a jezsuita rend tagja volt. A könyv azt a célt szolgálja, hogy gazdag élete és tudományos munkálkodása bemutatásával művelődési múltunk egy hiányzó pászmáját töltse be. A könyv létrejöttét egyrészt Csetri Eleknek a tudósra vonatkozó kutatásai ihlették, másrészt id. Fridvaldszky Jánosnak, családja neves tagja iránti érdeklődése és vizsgálódásai serkentették. A Fridvaldszkyt megemlítő munkákon kívül - beleértve a két szerző róla írt előtanulmányait - a könyv alapjául eddig feltáratlan levéltári és kézirattári források szolgáltak. Természetesen a tudós személyiségének tudománytörténetbe építéséhez a történettudomány és művelődéstörténet által elért eredmények elengedhetetlenek voltak. Fridvaldszky János ásványtani-földtudományi tevékenysége értékelésében a szaktudomány hivatott képviselője dr. Papp Gábor geológus, tudománytörténész segítette a szerzőket. Az első fejezetben életét és munkásságát ismerhetjük meg, betekintést nyerhetünk a 18. század viszonyaiba, politikai, egyházi és tudományos életébe, sok tanulsággal és információval gazdagíthatja a szakembert és a közönséget egyaránt. A második részben Fridvaldszky János több pillérre támaszkodott és többfelé ágazott tudományos munkásságát mutatják be a szerzők. A tudós magyarországi születése, jezsuita neveltetése és az egyházi tisztségei a teológia és egyháztörténet fele irányították figyelmét. Képzettsége, a Felvidék és Erdély ércekben gazdag hegyvidéke arra késztették, hogy a bányászat, a mineralógia területén alkosson. Természettudományi tanulmányai arra bírták, hogy kísérletek, megfigyelések nyomán találmányokkal lepje meg kortársait, s utazási felfedező -31
