Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-10-01 / 10. szám
<mi$ÚZEUMI ÚÚRLEVÉLJ© Berezovkai hadifogolyszínház Leányvásár c. előadása (1917) 7 Új időszaki kiállítások BUDAPEST Frontszínházak Bajor Gizi Színészmúzeum - Országos Színháztörténeti Intézet és Múzeum 2005. október 28.-2006. február vége Új kiállításunk egy kevéssé ismert, de annál izgalmasabb témával ismerteti meg a közönséget. Az első világháború alatt működött hivatalos és amatőr frontszínházak valamint a magyar hadifoglyok által létrehozott szibériai fogolyszínházak különös világát tárjuk az érdeklődők elé számtalan ritka kéziraton, plakáton, és fotón keresztül. Fujiyama: A japán Szépség Hokusai, Hiroshige fametszetein és fényképeken Magyar Nemzeti Galéria 2005. október 13. - november 13. 2004 Japán és az EU közötti cserekapcsolatok éve volt, ez adta a kiállítás aktualitását. A Magyar Nemzeti Galériában harminchat-harminchat fametszet látható Katsushika Hokusai (1760-1849) és Ando Hiroshige (1797-1858) művészektől, valamint ugyancsak harminchat fotó Tomitsuka Haruo, kortárs fotóművésztől (született 1947-ben). A 36-os számnak nincs misztikus jelentősége, mindkét XIX. századi fametsző készített egy-egy sorozatot, amely a Fuji 36 látképét ábrázolta 1823- ban illetve 1858-ban, de a kiállításon nem a két teljes sorozat látható - ezek kölcsönzése megoldhatatlan akadályokba ütközött -, mindazonáltal a kiállítás gerincét, a művek mintegy felét a két sorozat darabjai alkotják. Az európai látogató számára különösnek tűnhet a két klasszikus fametsző és a kortárs fotós munkáinak együttes kiállítása, így nekünk célszerű a két elkülönülő kiállítási részt külön-külön kiállításként megtekinteni. A japánok számára inkább kiegészíti a két korszak és a két műfaj egymást, az elsődleges gondolati tartalom mellett magasabb szinten egyesülve. A japánok számára a Fuji nem egyszerűen egy természeti képződmény, országuk egyik híres földrajzi alakzata. Tisztelete - talán a máig is élő sinto vallás animista felfogásából adódóan - szinte vallásos méreteket ölt. Leggyakoribb elnevezése, a Fuji-san is arra utal, hogy a hegyre élőlényként tekintenek. Tomitsuka fotóművész fotóit is célszerű ilyesféle panteisztikus világszemlélet keretében nézni. Fíokusai és Hiroshige a klasszikus XVIII. századi japán fametszet (ukiyo-e) - melynek legismertebb képviselője, fejlődésének betetőzője és egyben lezárója Kitagawa Utamaro (1753-1806) - XIX. századi hanyatlása idején alkotott. Mindketten leginkább tájképeikről ismertek, melyek térszemléletét az európai tudományos perspektíva már befolyásolta. Mindketten kiemelkedő tehetségek voltak, ami a hanyatlás idején még jobban nyilvánvalóvá válhatott. Aki azt képzeli, hogy hetvenkét Fuji-t ábrázoló japán fametszet rettentően unalmas lehet - kellemesen fog csalódni a képeket szemlélve. A Fuji hol betölti az egész képmezőt, hol pedig épp csak megjelenik a láthatáron, az előtérben változatos természeti formák, kies tájak, különböző dolgokkal
