Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2005-09-01 / 9. szám

©i .Múzeumi Hírlevél le, mindegyikük jelentős társadalmi rangot vívott ki a befogadó településeken. Morandini Tamás (1869-1921) Zürichben, a Technische Hochschu­le hallgatójaként végzett. Szakképzett építészként jelentős mértékben alakította Zalaegerszeg 19-20. századfordulós arculatát. Négy gyermeke közül Mária tanárképzőt végzett, majd feleségül ment a szintén egerszegi születésű orvoshoz, dr. Schlemmer Józsefhez. Az ő édesapja borbélymester volt itt, aki hajvágás mellett foghúzással is gyarapította vagyo­nát. E sokgyermekes, szerteágazó kapcsolatokkal rendelkező családok emlékeit őrizték meg Schlem­­merék, abban a házban, melyet az építész nagyapa épített 1904-ben, a napjainkban teljesen átalakuló Jákum utcában. A földszintes, hatalmas méretű, ek­lektikus ház tornácán megmaradt az építész tervezte szecessziós vaskorlát, az akkori kisvárosban megho­nosodni nem tudó stílus ritka emlékeként. E ház és lakói őrizték meg számunkra a dokumentumokat - bizonyítványokat, leveleket, sok-sok üveglemezt és fotót, s azt a száznál is több különféle tárgyat, melyeket ez évben ajándékul adtak történeti gyűj­teményünk számára. Schlemmer doktor régebben is meglepett bennünket egy-egy értékes, izgalmas darabbal, történettel. így az édesapja hagyatékában meg­őrzött, a zalaegerszegi kórházban használt rönt­gencsővel, régi fotográfiákkal, Pekle tábornok egyenruhájával, legújabban egy „házibaráttal". Ez a szerkezet egy pici bádog kályha, amit a konyhai tűzhely lapján lévő kerek lyukra helyeztek (a füst a tűzhely kéményén távozott), s aprófával begyújtva gyorsan, takarékos módon lehetett rajta megfőzni a reggeli kávét. A most hozzánk került, főként a 20. szá­zad első kétharmadából származó tárgyak között vannak bútorok: békebeli füles fotel, eklekti­kus dívány; eredetileg bőrrel bevont, az ötvenes években műbőrre cserélt huzatú, férfiszobába való ülőgarnitúra, ágyak, asztalok, hálószoba be­rendezések darabja; férfi, női és gyermekruhák, gyermekjátékok, kézimunkák; használati tárgyak, műszaki berendezések, egy 1930-as években, házilag készített rádió; a revizionizmus emlékei: térképek, gipsz szobor. Bizonyos, hogy a felsorolt relikviák jövőbeli kiállításaink értékes darabjaiként köszönnek majd ránk, de bennük rejlik egy önálló kiállítás megren­dezésének lehetősége is. Köszönet érte. Megyeri Anna Határon túli múzeumok Papp Simon bronzszobrának ünnepélyes felavatása szülőhelyén Kapnikbányán (Cavnic, Románia) A MÓL és a Magyar Olajipari Múzeum segítségével 2005. június 26. Papp Simon azon kimagasló tudású magyar geológu­sok közé tartozott, akik a nemzetközi tudományos életben és szakmai területen is ismertté, elismertté váltak. Az 1886-ban Kapnikbányán született híres földtani szakember a filozófia, föld- és ásványtani tudományok doktora, egyik kiemelkedő művelője, egyetemi tanár, akadémikus, számos hazai és külföldi tudományos társaság, egyesület tagja, tiszteletbeli tagja volt. Tudományos munkái a világ számos or­szágában ismertek. A magyar apától és német anyától született, kiváló képességű ifjú, az állami iskolai igazgató tanító gyermeke, a nagy bányászati hagyományokkal ren­delkező kapnikbányai és nagybányai ércbányászok között nőtt fel. így már gyermekkorában lehetősége nyílt megismerni az ércbányászatot, valamint az ott előforduló érceket és ásványokat. Ott szerette meg és kezdett ásványokat gyűjteni, amiben kezdetben 274

Next

/
Thumbnails
Contents